Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Környezet és hatások - Toronyélmények
TORONYÉLMÉNYEK Gyermekkori élménye Nagyszebenben „...Egyik szobánk különösen tetszett nekem, mert az kerek volt, kupolamennyezettel és másfélméteres mély ablalfülkékkel (az egykori vár egyik tornyában). Az ablakból a mélyen alattunk terülő alsóvárosra láttunk, azon túl a vasúti vonalra, az országúira, s azon is túl a tornyosuló hegyekre... Ez a szoba erősen izgatta gyermeki fantáziámat. Belőle csapott meg első ízben - akkor még tudatomon kívül - rég elmúlt erdélyi századok ódon illata, kőbe írott romantikája. [...] ennek a régi erdélyi szász városnak képe, hangja, illata ágyazódott be emlékezetembe kitörölhetetlenül, hogy eljövendő időkben, ha elérkezett annak az ő ideje, életre ébredhessen bennem” KOSmh9~m Az erdélyi élet egyik legrégibb eleme a torony, ami biztonságot, zártságot és túlélést jelentett. A toronyból szemmel lehetett tartani a környező vidéket. A torony a táj egyik gyújtópontjául is szolgált. A romos tornyok, amelyekből Kalotaszegen is sok látható, egyenesen az erdélyi építészet gyökereire utalnak, s ezért olyan alapozást adtak, amelyre egy új építészetet fel lehetett építeni. (Ősi vagy lerombolt maradványokra építeni - ez is a „népi” egyik jellemzője volt.) A Torony a dombtetőn (1909) című tervéhez Sebesvár és az Almási-vár adhatott ihletet, amely jól látható Sztánától északra. ■ A rajzok az Erdélyország népének építése című könyvből származnak 38
