Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Élet a Varjúvárban
ma? ■ Disznóól és kútház Magyar Építőművészet, 1910.2. sz. H Az északnyugati oldal Haris László felvétele ÉLET A VARJÚVÁRBAN „Pontosan 1910-ben épült meg a házam, tehát éppen 30 esztendeje. Nyers kőből összehordott falai sok helyütt mohások már, de nagyobb részüket befutotta, fel a fedélig az erdei borostyán. Fekete már a zsendelytető és némely helyütt zöldesbarna; a diófa pedig akit melléje ültettem, túlnőtte már a fedélgerincet. Alatta és felette és mellette zöld gyep és gyümölcsfák, meg néhány tölgyfa is és somfa, akit nem vágtam ki, hogy emlék maradjon az egykori erdőnek. A kerten felül sűrű erdő.” K0STmy‘‘:2a „...összepakoltam családomat, lakásberendezésünket, és mindenestől leköltöztünk, és berendezkedtünk Sztánán, lakóházzá előléptetett víkendházunkban. (Hogy tüzelőfánk legyen télire, előzőleg már vásároltam volt egy erdőparcellát és persze az istállóba beállítottam két kis mokány lovacskát és a színbe két kis sárga tordaiszekeret és szánkát is.) [...] Szekérrel, szánkával, gyalogosan jártuk be, többnyire feleségemmel együtt a környező falukat; ismerkedtünk papokkal, tanítókkal, birtokosokkal, jegyzőkkel, földes gazdái'<- kal” ms me in-US. „Egy ilyen téli disznótoros társaságban került szóba, hogy a múlt század 90-es éveiben Kalotaszegnek saját külön újságja volt (igaz, hogy csak egy-két évig élt), melyet a tudós Herrmann Antal (nem tévesztendő össze az ugyancsak tudós Herman Ottóval) szerkesztett, és főmunkatársa Gyarmathy Zsigáné volt, a híres kalotaszegi varrottas patrónája (a gyerőmonostoripoétapapnak, Háry Farkasnak leánya)’.’K0Smhm- Ezután Kós képes hetilapot szerkesztett és adott ki Kalotaszeg címmel. „...aztán megszerveztem életem első és utolsó bálját, a sztánai protestáns bált [...] az akkor éppen nálunk vakációzó táncos-nótás sógoromnak: Balázs Balázsnak (m. kir. postatisztviselőnek) szakszerű segítségével... De olyan bál is lett az, amilyen se azelőtt, se azóta nem volt Kalotaszegen. Meghívtuk a bálra a legkülönbözőbb rendű és rangú kalotaszegi jó barátaimat, és rajtuk kívül elhívtuk és eljöttek a bálra Budapestről Zrumeczky Dezső komám és Móricz Zsigmond is (aki tudtommal akkor járt először Erdélyben)!’KOS 1991:128 „Én most építtetek: disznóólát, istállót; kertet ültetek, szántatok, ásatok; vadászok és esténkint olvasok, írok, rajzolok. Az idő gyönyörű; a legszebb ősz, amire hosszú idő óta emlékezem. Reggel amikor virrad, kelek és nézem a hegyről, hogy úszik a völgyekbe a pára. Reggel minden fehér itt a hoharmattól és az gyönyörű, hogy a nap hogyan szíjjá fel a párát és a hóharmatot. És szép az öste is, amikor a tűzhelyen ég a cserfa és én nézhetem a szabad lángot. Ilyenkor tudok gondolkozni, tudok emlékezni, tudok látni látásokat. És ilyenkor nem irigylek senkit sem. Mert itt én vagyok az úr, a legnagyobb nagy-nagy messzeségekre: körülöttem csak erdő és erdő. És kaszálók, kertek" Magyar £pítészeti Müzeum’ Györgyi Dénes hagyatékban őrzött levél. mi. novemberi. 140
