Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA
Rákosi nagyon is készült a frissen szabadult Kádárral folytatott első beszélgetésre, tudta előre, meddig akarja Kádárt visszaengedni a hatalomba. Maga a beszélgetés csak megerősítette abban, hogy ezt - mint ahogy Kállaival is - megteheti, hiszen „vitathatatlan párt-és osztályhűsége". így lett Kádár angyalföldi párttitkár, 587 ami ugyan erős kerületnek számított, de leginkább csak az után, hogy Kádár azzá tette. Rákosi közölte Kádárral azt is, hogy „bizonyos idő múlva" „körülbelül régi munkakörébe" is visszakerülhet. 588 „Bűnös vagyok, elhittem bűnödet" - írta 1954 szeptemberében 589 Benjámin László Haraszti Sándornak ajánlott versében, s mint cseppben a tengert mutatta fel e négy szóval a párthoz közel álló (benne korábban hívő) magyar értelmiség megrendülését. 590 S bár ez az értelmiség 1954 őszétől, telétől, vagyis éppen a miniszterelnök küszöbön álló bukásától kezdve egyre inkább felsorakozott Nagy Imre mögé, ennek a bűntudatnak az a Kádár is haszonélvezőjévé vált, aki - bár tudta, hogy szabadulását leginkább neki, a miniszterelnöknek köszönhette - nem állt mellé, várakozó álláspontra helyezkedett. 1954 késő őszén, amikor találkozott Nagy Imrével, akkor is ügyelt erre. „Kádár János rendkívül passzívan viselkedett, és közölte, hogy rá nem lehet számítani." 591 Haraszti Sándort 592 és Haraszti Sándornét (Donath Ferenccel 593 és Bozóky Évával egy napon) 1954. augusztus 4-én a párt központi ellenőrzési bizottsága „párttagsági jogaiba visszahelyezte", ugyanezt tette egy héttel később Újhelyi Szilárddal, 594 majd újabb egy hét elteltével Tariska Istvánnal, 595 s végül november 17-én Losonczy Gézával 596 és feleségével, Haraszti Máriával. 597 Tariskánál a KEB szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy „nem volt helyes, hogy elkövetett hibájáért bírósági úton vonták felelősségre", megfeledkezve arról, hogy bő három évvel korábban ugyanez a testület ugyanezekért a „hibákért" maga ajánlotta az AVH figyelmébe az akkor frissen letartóztatott elmeorvost. Losonczyt viszont úgy vették vissza a pártba, hogy jogilag még bűnösnek számított, rehabilitálására még nem került sor. A szovjet instrukciók kezdettől arra irányultak, hogy „feltétlenül kerülni kell mindenfajta túlzást, az önostorozást". 598 „A hibákat úgy kell kijavítani - tanácsolta Hruscsov 1954. meghatározott időelteltével, hogy a volt KV-tagok közül kiket javasoljon a politikai bizottsága központi vezetőségnek a KV-bc való kooptálasra." (MOL M - KS 276. f. 53/199. őe. 148.) 587 Előbb azonban ő is kapott feleségével (akit az. MTI Dokumentációs Archívumába helyeztek) egy háromhetes beutalót a balantonföldvári pártüdülőbe. 588 Lásd a 34. számú dokumentumot. 589 Csak 1956 júliusában jelenhetett meg a Béke és Szabadság hetilapban. 590 Lásd erre vonatkozóan Rainer M. János: Az. író helye. Viták a magyar irodalmi sajtóban 1953-1956. Budapest, 1990, Magvető Kiadó. 591 Vásárhelyi Miklós: Ellenzékben. (Szerk.: Tóbiás Áron) |Budapest], 1989, Szabad Tér Kiadó, 108. p. 592 Nem sokkal később kineveztek a Béke és Szabadság főszerkesztőjének. 591 Tudományos pályára ment, rövid ideig vezette a Mezőgazdasági Szervező Intézetet, majd egy hónappal később a Közgazdaság-tudományi Intézet igazgatóhelyettese lett. 594 Újhelyi rövid időre az Állam- és Jogtudományi Intézetbe került, majd filmfőigazgató lett. Aznap vették vissza a pártba Kállai Gyulánét is, miután ezt (volt) férjével a központi vezetőség már július 28-án megtette. • Tariska visszakerült régi munkahelyére, az. Országos Ideg- és Elmegyógyintézetbe. S9fi Losonczyt egyenesen a politikai bizottság nevezte ki főmunkatársnak a Magyar Nemzethez (amit ekkor nyilvánítottak „népfront-napilappá), de tüdőmú'téte miatt erre csak jóval később került sor, 1955 szeptemberében tért vissza Budapestre.( MOL M - KS 276. f. 53/203. őe. 5.) 597 MOL M - KS 932. f. KEB 1954/30., 31, 32, 45. Kiszeljov Gerőnek - 1954. február. Kiszeljov szovjet nagykövet beszélgetései... Múltunk, 1998. I. sz.
