Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

Álláspontja szerint - noha már ismerte a búcsúlevelet

4

" - a leleplezett ellenség így akar kibújni a felelősségre vonás alól. Közölte, ha nem intézkedünk azonnal, Kádár és Kállai szintén öngyilkosok lesznek vagy megszöknek. Egyben javasolta mindkettőjük letartóztatását. Sajnos, a jelenlévők közül senkinek nem volt ellenvéleménye. Rákosi ezután felhívta telefonon Péter Gábort, és utasítást adott neki a letartóztatás foganatosítására."

412 A politikai bizottság másnap reggel valóban jóváhagyta a „hármas bizottság intézkedését Kádár János és Kállai Gyula őrizetbe vételére vonatkozóan". Annak azonban, hogy ezt „egyhangúan" tette volna, a jegyzőkönyvben nincs nyoma, de semmi okunk, hogy kétségbe vonjuk Rákosi szavait. Valóban „kiküldött" a „pártvizsgálat lefolytatására" egy-megint csak - háromfős bizottságot, amelynek Farkas Mihály és Kiss Károly mellett Kovács István lett a tagja. „A PB felhatalmazza a bizottságot, hogy minden dokumentumot megnézzen, és a vizsgálat lefolytatásához szükséges intézkedéseket megtegye. A bizottságnak Péter Gábor elvtárs a rendelkezésére áll."

413 Ezt követően „Farkas Mihály megjelent az Államvédelmi Hatóságon, mint a párt részéről kijelölt bizottság vezetője, és az én [mármint Péter Gábor] bevezető szavaim után Farkas Mihály egy eligazítást tartott a vizsgálótisztek részére, és ebben a Kádár-ügy őrizeteseiről úgy beszélt, mint a párt belső ellenségeiről. Felhívta a figyelmet, hogy egy igen nehéz ügyről lesz szó, nagyon fontos ügy lesz, és az őrizeteseket, mint a párt belső ellenségeit, igen komolyan kell fogni."

414 Farkas inkább arra emlékezett, hogy a „hármas bizottsággal" „ment le" az ÁVH-ra, „ahol a vizsgálóknak tájékoztatást tartottunk a pártfeloszlatásról, a kommunista párt akkori helyzetéről. Elmondtuk, milyen gyanú alapján történt meg Kádárék őrizetbe vétele. A beszélgetések során Kovács István, Kiss Károly és én is válaszoltunk a vizsgálóknak."

415 A párt által kiküldött bizottság tehát valódi pártfeladatot teljesített, szemináriumot tartott a párt történetéről. „Az ügyben eljáró vizsgálók ugyanis nem ismerték az illegális viszonyokat, tehát végeredményben az ügy megértéséhez volt szükségük a [...] segítségre."

416 „Ismertették a vizsgálat tárgyát képező történelmi időszak eseményeit, a '40-es évek munkásmozgalmának történetét."

417 Ezt Janikovszky Béla is megerősítette, aki kihallgatóként vett részt a tájékoztatón. „Azt mondották, hogy a vizsgálatban fiatal elvtársak vesznek részt, akik nem elég tájékozottak az illegális munkában és ezek az őrizetesek könnyen félrevezethetik őket. Egy alkalommal beszéltek az illegális munka tapasztalatairól. Azt a következtetést vonták le, hogy a Horthy politikai rendőrség [sic!] mindenkit beszervezett, aki gyáva volt. Ok azt is megállapították, hogy Kádár nagyon gyáva volt."

41K A későbbi felülvizsgálatok során, amikor már az időközben letartóztatott vagy elbocsátott ÁVH-tiszteket is rendszeresen kihallgatták, a régi-új kihallgatok - néha a felülvizsgáló Lásd a 8. számú dokumentumot. 412 TH V- 150 019/5. 138. Farkas Mihály 1957. február 7-i vallomása. 41

" MOL M - KS 276. f. 53/73. őe. Péter Gábor szerint „a Kádár-ügy vizsgálata alatt Rákosi háromszor is utasítást adott nekem, hogy Kádár feleségét is vegyem őrizetbe, azonban én ezt elhárítottam, mert semmi értelmét nem láttam Kádárné őrizetbe vételének, amire egyébként semmi terhelő adat nem volt". (TH V - 150 019/1. 343. 1957. február 2-i vallomása. 414 Uo. 415 TH V - 150 019/5. 138. Farkas Mihály 1957. február 7-i vallomása. 4I6

THV- 150 019/1. 381. Farkas Mihály 1956. október 19-i vallomása. 417 MOL M - KS 276. f. 62/2. őe. 132. Kenessey Tamás 1955. február 2-i vallomása. 41 s MOL M - KS 276. f. 62/2. őe. 77. Janikovszky Béla 1955. február 28-i vallomása.