Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

Szemle és a Gondolat szerkesztője. 1944-ben koncentrációs táborba viszik, ahonnan nem tér vissza. SEBES GYÖRGY (Szeghalom, 1913. febr. 4. - Spanyolország, 1938. ápr. 4.) tisztviselő, kommunista. 1931-től a KIMSZ tagja, és a nyomda vezetője. Többször letartóztatják. 1937-ben Spanyolországba megy, ahol a magyar zászlóalj egyik századának parancsnok-helyetteseként a leridai fronton elesik. SEBES ISTVÁN (Szeghalom, 1906. dec. 15. - Bp., 1966. dec. 2.) kárpitos, kommunista. 1926-tól a KIMSZ tagja, 1927-ben és 1931-1932: a KIMSZ KB titkára. 1929-1931: bebörtönzik. 1936-ban újra letartóztatják, és 8 évre ítélik. A háború után párt- és állami tisztségeket tölt be. 1957-től külügyminiszter helyettes, később bécsi nagykövet. SÍK ENDRE (Bp., 1891. ápr. 2. - 1978. ápr. 10.) jogász, kommunista politikus, az I. világháború alatt orosz hadifogságba kerül. 1920-1937: az Oroszországi Kommunista Párt tagja. 1945ben hazatér, diplomata, 1958-1961: külügyminiszter. 1959-1970: az MSZMP KB tagja. SIMON LÁSZLÓ (1912-1968) tanár, geográfus. 1945-ben belép az MSZDP-bc, 1945-1947: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára, majd a Földrajzi Társaság főtitkára. SIMONOVITS ISTVÁN (Bácskeresztúr, 1907. dec. 24. - Bp., 1985. máj. 12.) orvos, kommunista. 1932-től tagja a KMP-nek. 1945-ben a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének szervezője, majd titkára. 1945-1953: a Népjóléti, később Népjóléti és Egészségügyi Minisztérium államtitkár helyettese, 1953-tól egészségügyi miniszterhelyettes, 1957 után az egészségügyi miniszter első helyettese, 1964-től az Országos VértranzTúziós Szolgálat főigazgatója. SKOLNIK JÓZSEF (Léva, 1906. szept. 9.- 1993. júl. 11.) cipész, kommunista politikus, 1924-ben lép be a CSKP-ba, majd a párt járási titkára, 1936-tól a párt szlovákiai vezetőségének tagja. 1939-ben a SZU-ba emigrál, 1940-ben a KI megbízásából hazatér. 1942-ben letartóztatják. A háború után letartóztatják, internálják, 1956ban rehabilitálják. Az MSZMP székesfehérvári pártbizottságán dolgozik nyugdíjazásáig. SLÁNSKY RUDOLF (1901. júl. 31. -1952. dec. 3.) cseh újságíró, kommunista. 1921-ben lép be a CSKP-be, 1929-től a KB és a PB tagja. A háború alatt az ellenállási mozgalomban tevékenykedik, a szlovák nemzeti felkelés egyik irányítója. 1945-től a CSKP főtitkára. 1951ben koholt vádak alapján leváltják, egy évvel később halálra ítélik és kivégzik. 1963-ban rehabilitálják. SÓLYOM LÁSZLÓ (Muraszombat, 1909. dec. 17. Bp., 1950. aug. 19.) katonatiszt, tisztviselő, kommunista. 1939-ben vezérkari századosként németellenes nézetei miatt kilép a hadseregből, 1942-ben belép a KMP-be, az FKgP polgári tagozatánál tevékenykedik, az ellenállás szervezője. A háború után Budapest rendőrfőkapitánya. 1950-ben letartóztatják, halálra ítélik és kivégzik. 1956-ban rehabilitálják. SOMBOR (SCHWEINITZER) JÓZSEF ( 1 891 -?) 1 944-ig a politikai rendőrség főnöke. A németek elhurcolják. STOLTE ISTVÁN MIKLÓS (Nyíregyháza, 1910. nov. 15.-?) újságíró. A 30-as évektől kommunista, 1949-ben a szovjetek Bécsből Magyarországra hurcolják. 1951-ben életfogytiglani börtönre ítélik, később ezt 9 évre mérsékeli a Legfelsőbb Bíróság. 1956. november l-jén kiszabadítják, emigrál. SULYOK DEZSŐ (1897-1965) ügyvéd. 1935-ben a Nemzeti Egység Pártja, 1945-től az FKgP képviselője, az év végén kizárják apártból. A Pénzintézeti Központ elnöke. Megalapítója, majd elnöke a Magyar Szabadságpártnak. 1947-ben az USA-ba emigrál. SZABÓ FERENC (Bp., 1902. dec. 27. - Bp., 1969. nov. 4.) zeneszerző, a VH tisztje. 1927-ben lép be a KMP-be, 1931-ben a párt utasítására Berlinbe, 1933-ban a SZU-ba utazik. 1933-1938: a Nemzetközi Művész Szakszervezet vezetője. 1942-ben jelentkezik a frontra, 1945-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, 1958-tól főigazgatója. SZABÓ IMRE (Szeghalom, 1877. - Bp., 1928. febr. 1.) asztalos, szociáldemokrata. 1 896-tól a szakszervezeti mozgalom résztvevője, 1908-tól központi tisztviselője, 1916-től titkára, a proletárdiktatúra ellenzékéhez tartozik. A Tanácsköztársaság bukása után a Peidl-kormány munkaügyi és népjóléti minisztere. 1919-től tagja az MSZDP vezetőségének, 1922-től képviselő. 1927-ben a Népszava felelős szerkesztője. SZABÓ PÁL (1893-1970) író. A Nemzeti Parasztpárt alapító tagja, 1939-től 1944-ig elnöke. 1954-től 1956 nyaráig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. SZABÓ ZOLTÁN (1912-1984): író, szociográfus. A Márciusi Front egyik alapítója, 1941-től a Magyar Nemz.et, 1945-ben a Valóság szerkesztője, a MADISZ elnöke, a párizsi magyar követség kulturális attaséja, 1948-tól Magyarországot