Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
IV. FEJEZET FÜGGELÉK
J 945-től országgyűlési képviselő, agit-prop, osztályvezető, 1948-tól az MDP KV tagja, a Magyar Rádió alelnöke, 1949. június 18-án letartóztatják, a Rajk-perben életfogytiglani fegyházra ítélik. 1955. november 29-én részlegesen rehabilitálják, szabadul, 1956 szeptemberében teljes rehabilitációban részesül. A Corvina Könyvkiadó szerkesztője. KÁDÁR (CSERMANEK) JÁNOS (Fiume, 1912. máj. 26.-Bp., 1989. júl. 6.) műszerész, kommunista, politikus, 1931-ben lép be a KIMSZ-be, 1931-ben és 1933-ban letartóztatják, 2 évre ítélik. 1940-1941: részt vesz az illegális kommunista párt újjászervezésében. 1941-től a KMP budapesti titkárságának vezetője, 1942től a KV titkára, később vezető titkára. 1943ban társaival létrehozza a Békepártot mint kommunista fedőszervet. 1944-ben illegális határátlépés kísérlete közben letartóztatják, 2 évre ítélik. A börtön evakuálásakor megszökik. A háború után az MKP KV és PB tagja. 1945ben Csermanekről Kádárra magyarosítja nevét. 1946-tól a KV főtitkárhelyettese. 1948-1950: belügyminiszter, majd a KV Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője. 1951-ben letartóztatják, 1954-ben rehabilitálják. 1954— 1955: a budapesti XIII. kerületi, majd a Pest megyei pártbizottság első titkára. 1956 júliusában az MDP KV titkára, október 28-tól az Elnökség elnöke, 1956. október 31-től Nagy Imre kormányának államminisztere. Később szembefordul Nagy Imrével, komoly szerepe van a forradalom leverésében. November 4-től 1958-ig a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnöke 1958-1961: államminiszter, 1957-1985: az MSZMP KB első titkára, 1985-1988: főtitkára, 1988-1989: a párt elnöke. KAJLI JÓZSEF ( 1915- ) szerelő, a monori KIMSZszervezet tagja, részt vesz az 1934-es gyújtőfogházi éhségsztrájkban, 1945-től az ÁVH munkatársa, majd a határőrség parancsnoka. KÁLDOR GYÖRGY (Bp., 1900. márc. 10. - Bp., 1958. jan. 16.) újságíró, részt vesz a kommunista diákmozgalomban, 1919-ben emigrál. Bécsben és Heidelbergben él, 1926-ban hazatér, a Pester Lloyd munkatársa. 1942-ben büntetőszázaddal az orosz frontra viszik, ahol fogságba kerül. A háború után a Rádió külügyi osztályának vezetője, majd az MTI szerkesztője. 1950-ben letartóztatják és elítélik. 1955-ben szabadul. Lektorként dolgozik. KÁLLAI GYULA (Berettyóújfalu, 1910.-Bp., 1996. márc. 12.) újságíró, kommunista. 1931-től a KMP tagja. A Márciusi Front Tovább c. lapjában publikál, ezért bebörtönzik. 1939-1944: a Népszava munkatársa. A Magyar Történelmi Emlékbizottság egyik szervezője, a Magyar Front Intéző Bizottságában a KP képviselője, a németellenes antifasiszta mozgalom egyik szervezője. 1945-től az MKP KV tagja, aSzabadséig és a Szabad Föld szerkesztője, miniszterelnökségi, majd tájékoztatásügyi államtitkár. 1946-1948: a KV kulturális osztályának vezetője. 1948-1949: a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, 1949-1951 : külügyminiszter. 1951-ben letartóztatják, 15 évi börtönbüntetésre ítélik. 1954-1955: a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelésügyi miniszterhelyettes, 1956 júliusában az MDV KV kulturális osztályának vezetője. 1957-1959: az MSZMP KB titkára, 1975-ig a PB tagja. 1957-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, művelődésügyi, majd államminiszter. 19601965: a miniszterelnök helyettese, 1965-1967: miniszterelnök, 1967-1971: az Országgyűlés elnöke, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. KÁLMÁN ANDRÁS (Bp., 1915. márc. 18. - Vác, 1952. okt 27.) orvos, a Népjóléti Minisztérium vezető munkatársa. 1949-ben letartóztatják és 15 évi börtönbüntetésre ítélik. A börtönben öngyilkosságot követ el. 1955-ben rehabilitálják. KAPITÁNY ISTVÁN (Mezőkeresztes, 1927. -) ÁVHőrnagy, majd a BM Vizsgálati Főosztály helyettes vezetője. KÁROLYI MÁRTON (Nagykároly, 1911. máj. 19. Bp., 1988. márc. 19.) 1950-ben az ÁVH Vizsgálati Osztályának, majd az IM osztályvezetője. 1953-ban letartóztatják, 12 év börtönbüntetésre ítélik, 1956-ban szabadul, de 1957-ben 9 év börtönre ítélik. KASZTEL ANDRÁS (Bp., 1914. szept. 11.- Ukrajna 1943.) tisztviselő, újságíró, szociáldemokrata, majd kommunista. 1940-től a Népszava főmunkatársa. 1941-től a KMP tagja, 1943-ban büntetőszázaddal a frontra viszik, ahol elesik. KENESSEY TAMÁS (1926- ) jogász, 1945-1953: ÁVH-százados, 1956-tól az Elektroimpex varsói képviselője. KÉTHLY ANNA (Bp., 1889. nov. 16. - Blankenberghe, Belgium 1976. szept. 7.) magántisztviselő, szociáldemokrata politikus, 1917-ben a Magántisztviselők Országos Szövetségének tisztviselője, később alelnöke. A nőmunkásmozgalom egyik vezetője. 1922-1948: az MSZDP frakciójának és vezetőségének tagja. A háború után az SZDP egyik vezető személyisége,
