Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

gatják ki. Népbírósági eljárás indul ellene, de 1946. július 11-én szabadlábra helyezik, ismeretlen helyre távozik, 1948-ban távollétében 15 év fegyházbüntetésre ítélik. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE (Szarvas, 1886. jún. 6. - Sopronkőhida, 1944. dec. 24.) politikus, 1931 -1935 és 1939-1944 között országgyűlési képviselő, 1944. márc. 19-én tűzharcot követően a Gestapo letartóztatta, október 15-én szabadul, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnöke, november 23-án újból letartóztatják, halálra ítélik és kivégzik. BAKOS PÁL (1906-1962) asztalos, jogász. 1948ban tért haza a SZU-ból, 1948-1953-ban az ÁVH, 1953 és 1956 decembere között a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. BALÁZSI BÉLA (Bp., 1921 - ?) illegális kommunista, 1945-1957: a BM, illetve az ÁVH munkatársa, közben 1953-1955-ben a BM Vizsgálati Főosztályának vezetője. 1957-től a KGM Műszaki Tájékoztató és Propaganda Intézetének igazgatója, majd zöldséges. BÁLINT ISTVÁN (Szarvas, 1912. febr. 18. - Bp., 1984. máj. 5.) orvos. 1945-ben tisztiorvos, majd a politikai rendőrség főorvosa. 1953. január 4-én letartóztatják és 8 év börtönbüntetésre ítélik, 1957-ben felmentik. BALÓLÁSZLÓ (Bp., 1908. ápr. 26.-Bp., 1987. aug. 7.) újságíró, 1933-ban Hollandiában a The Telegraf munkatársa, 1935-ben a Szabad Szó szerkesztője. 1940-től részt vesz a francia ellenállási mozgalomban. A Szabadság, majd a Szabad Nép és a Magyar Nap szerkesztője. 1948-1950: az MTI felelős szerkesztője. 19561958: az Esti Hírlap alapítója és főszerkesztője. 1958-1977: a Hétfőt Hírek főszerkesztője. BALOGH ELEMÉR (1917-1956) filozófus. 1936-tól a Márciusi Front tagja, 1945-ben az MKP debreceni városi bizottságának első titkára, a Szabolcs megyei földosztó bizottságok kormánybiztosa. 1957-ben az MSZMP vidéki szervezője. Később a pártfőiskola, majd az Orvostudományi Egyetem filozófia tanszékének vezetője. BÁN (ROSMAYER) ANTAL (Baranyabán, 1903 - Zürich 1951. aug. 25.) vasmunkás, uradalmi gépész, szociáldemokrata, a Tanácsköztársaság bukása után Jugoszláviába emigrál. 1938-ban a jugoszláv SZDP jelöltjeként indul a szabadkai és zentat képviselő-választáson. 1942-ben a Délvidék Magyarországhoz csatolása után öszszekötő szerepet vállal a SZDP budapesti központja és újvidéki szervezete között, a háború után az SZDP vezetőségének, PB-jének tagja, főtitkárhelyettese, később a főtitkárság vezetője. 1945-től 1948. februárig iparügyi miniszter. 1948 márciusában kizárják a pártból. Svájcba emigrál. BÁNKI ZSUZSA (Bp., 1921. júl. 31. - Bp., 1998. jan.) színész, 1945-1951: a Nemzeti, 19511953: a Madách, 1953-1962: a Petőfi és Jókai Színház, 1962-től a Vígszínház tagja. 19491951: a Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1976-ban az Újvidéki Akadémia, 1980-tól az Állami Balettintézet tanára. Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. BARCS SÁNDOR (Szeged, 1912. nov. 10. - ) újságíró. Az FKgP tagja. 1944-ben letartóztatják, Bajcsy-Zsilinszky Endre cellatársa. 1945-ben a Szabadság szerkesztője. 1946-tól a kisgazdapárt propagandaosztályának vezetője. 1948— 1950: a Magyar Központi Híradó Rt. elnöke, 1950-1980: az MTI vezérigazgatója. BARLA SZABÓ ÖDÖN (1919-1991) közgazdász, gazdaságtörténész. 1945-1958: pártalkalmazott, 1958-től tudományos kutató, egyetemi tanár. BARTHA BERTALAN (Nyírgelse, 1904. dec. 28. Bp., 1979. aug. 18.) lakatos, kommunista, antifasiszta ellenálló. 1931-ben az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék egyik megalakítója. 1933tól a KMP tagja. 1936-ban 5 évi szabadságvesztésre ítélik. A háború után az MKP KB tagja, 1945-1948: a Vasas Szakszervezet főtitkára, 1948-1968: nyugdíjazásáig gyárigazgató. BEÉR JÁNOS (1905-1966) jogász, kommunista, 1945-től Budapest tiszti főügyésze. Az Államés Jogtudományi Intézet és az Állam és Közigazgatás c. folyóirat egyik alapítója. 1948-tól tanszékvezető egyetemi tanár. BÉKI ERNŐ (Bp., 1913. ápr. 14.-) tanár, a Tandíjreform Bizottság (a Márciusi Front elődjének) egyik alapítója. Szolnokon, majd Budapesten tanít. 1945. január 20-án elvállalja a Pedagógus Szakszervezet megszervezését, melynek kezdetektől főtitkára. BELKIN, MIHAIL ILJICS (1901 - 199?) altábornagy, az Állambiztonsági Népbiztosság, majd az Állambiztonsági Minisztérium munkatársa, késó'bb a Szövetséges Ellenőrző Bizottság munkatársa. A kelet-európai elhárító-parancsnokság vezetője. 1951 októberében cionista összeesküvés vádjával letartóztatják, 1953-ban szabadul, viszszaveszik a KGB-hez, de nem sokkal később újra eltávolítják, ezután munkásként dolgozik. BENEDEK ISTVÁN (Bp., 1915. jan. 17.-Bp., 1996. jún. 9.) író, elmeszakorvos, 1940-1944: a cse-