Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
zölt kihallgatások során, túlnyomóan Pavlik csehszlovák, kis részben N. Field amerikai állampolgár vallomásai során. Farkas M. tudta, hogy a vallomások kínzás (verés, sóetetés 468 stb.) eredményeképpen születtek, közvetlenül ismerte a vallomásokban súlyosan terhelt vezető CSKP-kádereket, mégis elfogadta reálisaknak ezen vallomásokat, és az e kádereket kevésbé ismerő Rákosi elvtárs volt az, aki kezdetben kételyének adott kifejezést e vallomások realitása iránt. 2.1 Figyelembe véve azt a súlyosan káros szerepet, amelyet Farkas Vladimír a működése során a későbbiekben kifejtett, felvetődik a kérdés, hogy Farkas M. miért küldte az ÁVH-ra dolgozni, annak Magyarországra településekor fiát? Farkas Vladimír személyi adottságai alapján (fiatal kora, az a tény, hogy korábban nem élt az országban, az ország társadalmi életét, munkásmozgalmát, pártunk harcait nem ismerte stb.) kézenfekvő az lett volna, ha kevésbé fontos és kényes területre megy dolgozni. Farkas M. mint a pártügyekben járatos ember azt is tudta, hogy a családi összefonódást a pártérdek és a dolgozók közvéleménye, még kevésbé fontos területen sem tűrik. Meggyőződésem szerint Farkas M. az államvédelmi ügyekre tervezett személyi befolyásának növelése céljából szorgalmazta, hogy fia az AVH-ra, annak egyik vezető posztjára kerüljön. Amikor Péter G. 1949-ben tervezetet küldött, melyben Farkas Vladimír ÁVH-főosztál y vezetőnek volt javasolva, e kinevezést a fenti okokra hivatkozva elleneztem Rákosi elvtársnál. Rákosi elvtárs maga sem volt a javaslattól elragadtatva és közölte velem, hogy meg fogja beszélni az elvtársakkal (Gerő, Farkas, Révai). Mivel a kinevezés később mégis megtörtént, feltételezem, hogy Farkas M. ilyen irányban érvényesítette személyi befolyását Rákosi elvtársnál. II. A Rajk-üggyel kapcsolatos hat eset: 1./ Farkas M. foglalkozott belügyi kérdésekkel a KV titkárai közül 1945-től. 1947 decemberében. Péter G. panaszkodva arra, hogy Rajk közvetlenül beavatkozik az AVH irányításába (magához rendel AVH-tiszteket, instruktív-operatív értekezleteket tart az ÁVH-n stb.) olyértelmű bejelentést tett, hogy Rajk ellenségesen viszonylik az ÁVH-hoz. 1948. január elején e kérdésben megbeszélés volt Rákosi elvtárs Abonyi utcai lakásán, Rákosi, Gerő, Révai elvtársak, Farkas M. és az én részvételemmel. Ezen a megbeszélésen Farkas M. kifejtve elméletét, hogy Rajk ellenségesen viszonylik az ÁVH-hoz, az pedig, aki az ÁVH-hoz ellenségesen viszonylik, az ellensége a pártnak is és az államnak is, kategorikusan „ellenséges" beállítottságúnak nevezte Rajk Lászlót. Ez először itt, Farkas M. szájából hangzott el pártunkban. Megjegyzem, Farkas M. ezen a megbeszélésen még egyedül maradt, és visszautasításra talált nézetével. Külön figyelemre érdemes, hogy Péter G. Rajk-ellenes bejelentésén kapva kapott, és a párttal szembeni elemi kötelességét is félredobva, Farkas M. kísérletet sem tett arra, hogy a tényeket leellenőrizze, ellenkezőleg, mindezt Rajk előtt titokban tartva, az előtte ismeretlen, súlyos gyanúsítással szemben védekezésre képtelen helyzetbe hozta a KV, PB, Titkárság egy tagját, aki ugyanakkor a belügyminiszter felelős posztját töltötte be. 46S Tökk esetben etettek sót a kihallgatok a gyanúsítottakkal, itt arra utal Kádár, amikor ezt Moravetz. László Pavlik Gézával tette meg. Erről Farkas és Kádár egyaránt tudtak.
