Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
A Csaba Bajtársi Szövetséggel való kapcsolata hogyan állt? Egy előadást hallottam ott, semmi más közöm nem volt hozzájuk. Ezt az előadást az iparügyi miniszter tartotta a magyar ipar fejlődésével kapcsolatban. Folytassa vallomását! Ez alatt az idő alatt engem erősen érdekelni kezdett a politikai hovatartozás kérdése. Lakótársammal, Molnár Józseffel újságot olvastunk, beszélt nekem a Szovjetunióról, kerestük, hogy hova tartozunk. A szocdemekhez nem mentünk, mert ő is volt egy időben szervezett tag, de Peyerben és társaiban nem bíztunk. Megállapítottuk, hogy a mi utunk csak a Szovjetunió útja lehet. Próbáltunk ismeretséget keresni a kommunisták felé, mert rájöttünk, hogy nekünk feléjük kell közeledni. Ez 1934-ben volt. 1934-ben ismerkedtem meg Szabó Lajos munkástársammal, aki weisshausista volt, de én nem tudtam róla, ő úgy beszélt, mint egy kommunista. Tetszett nekem, ahogy vitázott, ahogy a Szovjetunióról és a gyárosokról beszélt. Néhányszor beszélgettem vele, felszólított, hogy hallgassak meg egy előadást. Elmentem egy előadásra, melyet Pesterzsébeten egy vendéglőben - ahol azelőtt a Magyar Jövő Szövetség volt - tartottak. Ha jól emlékszem egy nő tartott előadást a munkásnőkérdésről. Nagyon tetszett az előadás. Azután megint elmentem előadásra, és fokozatosan megismerkedtem velük. Egyszer szóltam, hogy szeretnék bekapcsolódni, szeretnék szocialista, kommunista kérdésekkel foglalkozni. Azt válaszolták, lehet róla szó. Pár nap múlva összehoztak Szabó Imrével, aki elkezdett tanítani engem és Molnár Józsefet is. Ekkor még nem ismertük a frakciót. Egy ideig tanultunk, majd később azzal bíztak meg, hogy bizonyos szervezőmunkát végezzünk, a Magyar Altalános Munkásszövetségben. Minden munkát elvégeztünk, amit ránk bíztak. Később már háromtagú csoportoknak tartottunk előadást. Milyen kérdésekről tartottak előadásokat? A Weisshaus-féle közgazdaságtanról tartottak előadást, de voltak politikai ismertetők is. Weisshaust csak később ismertem meg. Pártkérdésekről mit tanítottak? Pártkérdésről előzőleg semmit nem hallottam, csak később a weisshausisták azt mondották, a párt és közöttük taktikai különbségek vannak. Véleményük szerint a párt tele van rendőrspiclikkel. A kádernevelés kérdésével nem értenek egyet, máskülönben a céljuk ugyanaz. A Weisshaus-frakció pesterzsébeti helyi csoportjának 1936-ban - mivel Szabó Imre elköltözött Pesterzsébetről - vezetője lettem. Az volt az egyik munkám, hogy előadásokat tartottam, Weisshaus lapját, az Új Szót terjesztettük. 1936-ban Weisshaus alakított ún. magasabb fokú szemináriumokat, ahol ő tartott előadásokat. Ide összeválogatták a fiatalok egy részét, melybe én is bekerültem. Weisshaus többször tartott előadást kül- és belpolitikai kérdésekről, a kapitalizmusról stb. 1936-ban Weisshaus mellett létesült egy tízes bizottság, ugyanis az öreg frakciósok között (Szabó Imre és mások között) az a felfogás lett úrrá, nem lehet, hogy Weisshausé legyen egyedül a hatalom, nem engedik neki kisajátítani. A régi vezetők bevontak fiatalokat is, így engem is. A csoport tagjai politikai információk adására kimentek más csoportokhoz.
