Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

MEGOKOLÁS A bűnügyben hozott ítélet bűnösnek mondta ki I. r. Kádár (Csermanek) Jánost a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervez­kedés vezetése ( 1946. VII. tc. 1. § /1/ bek.), Magyarországnak a háborúba való fokozottabb belesodródását elősegítő háborús bűntettben (1945. VII. tc. 11. § 1. pont), valamint közhivatalnoki minőségben elkövetett, a magyar állam érdekeit súlyosan sértő hűtlenség bűntettében (1930. évi III. tc. 60. § 2. illetve 61. § 3. pont) és ezért őt életfogytiglani börtönre, teljes vagyonelkobzásra és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, II. r. Donath Ferencet a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése (1946. VII. tc. 1. § /1/ bek.), Magyarországnak a háborúba való fokozottabb belesodródását elősegítő háborús bűntettben (1945. VII. tc. 11. § 1. pont), valamint köz­hivatalnoki minőségben elkövetett, a magyar állam érdekeit súlyosan sértő hűtlenség bűntettében (1930. évi III. tc. 61. § 3. pont) és ezért őt 15 évi börtönre, teljes vagyonel­kobzásra és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, III. r. Kállai Gyulát a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése (1946. VII. tc. 1. § / I/bek.), Magyarországnak a háborúba való fokozottabb belesodródását elősegítő háborús bűntettben (1945. VII. tc. 11. § 1. pont), valamint közhivatalnoki minőségben elkövetett, a magyar állam érdekeit súlyosan sértő kémkedés bűntettében (1930. évi III. tc. 61. § 3. pont) és ezért őt 15 évi börtönre, teljes vagyonelkobzásra és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, IV r. Haraszti Sándort a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése (1946. VII. tc. 1. § /1/ bek.), Magyarországnak a háborúba való fokozottabb belesodródását elősegítő háborús bűntettben (1945. VII. tc. 11. § 1. pont), közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett, a magyar állam érdekeit súlyosan sértő hűtlenség bűn­tettében (1930. évi III. tc. 61. § 3. pont), valamint nyomtatvány útján elkövetett demokrá­ciaellenes irányzatok elterjesztését előmozdító népellenes bűntettben (1945. VII. tc. 15. § 4. pont) és ezért őt halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A halálos ítéletet a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa kegyelemből életfogytiglani börtönre változtatta át. Az elítéltek beadványban kérték ügyük felülvizsgálatát. Előadták, hogy az 1951-ben lefolytatott vizsgálat során olyan bűncselekményekről tettek beismerő vallomást, amelye­ket nem követtek el. Hivatkoztak arra, hogy a vizsgálat során fizikai és erkölcsi kényszer hatására magukra vállalták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését. Az új vizsgálat megállapította, hogy az 1951-ben lefolytatott eljárás során vád tárgyává tett cselekmények nem úgy történtek, ahogy azt az akkori bírói ítélet tényként elfogadta. Az alapeljárásban terhelő adatok nem állottak rendelkezésre a vizsgálat megindulásakor. Törvénytelen eszközök alkalmazásával - ütlegeléssel, családtagok elleni retorziók kilá­tásba helyezésével stb. - beismerő vallomást vettek fel a terheltekről. Erre a beismerő vallomásra építették fel a vádat és ez képezte az alapítélet gerincét. A csoportos bűncse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom