Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

Amíg a tapasztalt hírszerző, Gát Zoltán Field beszervezését fontolgatta, addig a kommunista politikusok közül Révész szerint Field már ügynököt ajánlott Dullesnak, Farkas szerint szerepelt annak nyilvántartásában, Rákosi szerint pedig egyenesen Dulles munkatársa volt. Végül tehát ugyanazon semmitmondó tények birtokában „az amerikai imperializmus legveszélyesebb hálózatát" göngyölítették fel Kelet-Európában, amely ügynökök százaival fenyegette a fiatal népi demokráciákat. Field a Svájcban működő emigráns csoportok segélyezése révén rendkívül széles ismeretségi körrel rendelkezett, kapcsolatba került a magyar nemzeti függetlenségi front svájci csoportjával is, személy szerint Vági Ferenccel és Szőnyi Tiborral.

144 Field 1945-től a népi demokráciákat segélyezte, Budapesten egy unitárius segélyszervezet, a Unitarian Service Commitee (USC) nevében irodát is nyitott, amelynek vezetésével azt a Kojsza Ilonát bízta meg, akit Szűcs szinte az első pillanattól kezdve „figyelt". 1949 januárjában tehát beindult Budapesten a Field elleni akció. Február 7-én Szűcs Ernő már beszámolhatott néhány nappal korábbi, eredményes prágai látogatásáról, ahol megállapodott a „csehszlovák elvtársakkal", hogy Fieldet Csehszlovákiába csalják, „konspiráltan őrizetbe veszik és átadják a magyar AVH-nak".

145 Már Szűcs prágai útja előtt azonban, miután Rákosi személyesen utasította Péter Gábort, megkezdte az AVH Szőnyi Tibor, s a semmiféle svájci kapcsolattal nem rendelkező helyettese, Szálai András fokozott megfigyelését, így telefonjaik lehallgatását, a „bizalmas nyomozást". Az erről fennmaradt - még szórványosnak sem nevezhető - iratok tanúsága szerint, Szálai telefonját már 1949. január 30-án már lehallgatták.

146 Minden jel szerint pusztán időbeli egybeesés, hogy Szőnyi mellett helyettesét, Szálai Andrást is megfigyelték. A Field-Szőnyi kapcsolat feltárása „közben Puskin által jött egy másik közlés, hogy a [párt-] Központban dolgozik egy ember, akinek a jugoszlávokkal bizalmas kapcsolatai vannak, meg kell állapítani, hogy ki az. Körülbelül az volt ennek a közlésnek az értelme, hogy a Központban van egy ember, aki a jugoszlávok számára dolgozik, a jugoszlávok beszervezett embere. így kutatva - mentegette magát Farkas Mihály - Szálaira esett a gyanúnk."

147 A telefonokat az ún. lefigyelők hallgatták le éjjel-nappal, egymást 8 óránként váltva, s a beszélgetéseket gyorsírással rögzítették, esetenként azonnal gépbe írták, majd a leírt szövegeket átadták főnöküknek. „Farkas Vladimír [...] elolvasta, s azután ott előttünk összetépte annakjeiéül, hogy semmit nem érnek, pedig napi 35-40 anyagot adtunk át."

14S Ennek ellenére Szűcs Ernő igazolva látta korábbi gyanúját, s a már rendelkezésére álló anyagok alapján külön jelentést tett Farkasnak a svájci csoportról, illetve Szőnyiről. Sós Munkája révén 5 alkalommal találkozott Allen Düllesszél, az OSS (Stratégiai Hírszerző Szolgálat) svájci vezetőjével. 145 Iratok. 1. 182-184. p. 146 MOL M - KS 276. f. 62/4. őe. 1-3. Décsi Gyula szerint Szálai András „őrizetbe vételekor semmi más konkrét bizonyíték nem állt a vizsgálat rendelkezésére, mint az, hogy Szőnyi helyettese volt, s így tudnia kellett Szőnyi »ellenseges tevékenységéről, meg egy telefonbeszélgetés, aminek hangja frivolnak minősült. A vizsgálat menete aztán úgy alakult, hogy több bizonyíték Szálai bűnösségére akkor sem volt, amikor a bitó alatt azt kiáltotta, hogy »artatlanul halok meg«." (TH V - 150 019/1. Décsi Gyula 1956. április 19-i vallomása.) 147 MOL M - KS 276. f. 62/18. őe. 2. Feljegyzés a központi vezetőség által Farkas Mihály ügyét vizsgáló bizottság 1956. május 21-i üléséről.