Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
Mikor L. visszatért Fr[ancia]o[rszág]ból, beszámolt a párt megbízottjával folytatott megbeszéléséről és átadott Révainak a magyar népieskedőkről szóló tanulmányát kéziratban. 295 L. ezután a Népszavához került, és velem és Újhelyivel lakott együtt az Izabella u. 62. sz. alatt. 1940 áprilisában letartóztattak] bennünket. Ót otthon Cegléden, mi kettőnket egy nappal később Pesten lévő lakásunkon. Kihallgatásom 3. vagy 4. napján a feltett kérdésekből megtudtam, hogy L. beismerő vallomást tett. A csendőrnyomozók kérdéséből tudtam meg azt is, hogy őt Papp Lajossal hoztam össze, akinek nevét nem ismertem, és akivel csak a felszabadulás után találkoztam először. 1951-es vallomásomban az is van, hogy L. közölte, hogy kísérletet tettek az ő beszervezésére. Erre azonban én világosan nem emlékszem, és lehetséges, hogy nem felel meg a valóságnak. L.-val együtt szállítottak be bennünket Alagról a főkap[itányság]ra, onnan az ügyészségre, majd a Toloncba és együtt is szabadultunk. Apám tanácsára kérvényt nyújtottam be az ügyészséghez, ügyünknek Debrecenbe való helyezése iránt. Ezt L.-val egyetértó'leg az ő nevében is tettem. Kettőnk ügye együtt került le Debrecenbe, vádirat, tárgyalás tehát az ő ügyében sem volt. Kiszabadulásunk alkalmával együtt helyeztek bennünket rendőri felügy[elet] alá. Utóbb az ő felügyeletét a Népszava közbenjárására megszüntették. 1941-ben már külön lakott, akkor ritkábban találkoztunk, de barátságunk továbbra is fennmaradt és rendszeresen összejöttünk vagy Haraszti, vagy Újhelyi lakásán, vagy az enyémen. 1942 nyarán Kállai letartóztatása] után ő is számolt lefogásával, ezért én tanácsoltam neki, hogy menjen illegjalitásjba. így is történt. 1942 karácsonyán találkoztam vele Gergő Zoltán lakásán. A két napon együtt voltunk, azután megszakadt közöttünk a kapcsolat. 1943 áprilisában kerültünk pártkapcsolatba. Orbántól vettem át, mint alsó kapcsolatot. Ettől kezdve 1944 decemberéig pártkapcsolatban voltunk. Rendszeresen hetenként találkoztunk. Beszámolt alsó kapcsolatai tevékenységéről. Én megadtam neki a szükséges információkat. Ezen kívül részt vett a párt írásos agit[ációs] tevékenységében. A német megszállás után tevékenységi köre kibővült. A párttól kapott feladatokat lelkiismeretesen látta el. A felszabadulás után továbbra is baráti viszonyban maradtunk, és időnként Haraszti lakásán, vagy másutt találkoztunk. Megnősülésem után kapcsolatom Losonczyval megritkult. Évenként egy-két alkalommal voltunk egymás lakásán. 1951 -es vallomásomnak az a része, hogy L. a felszabadulás előtt és után is nacionalista], szovjetellenes, antiszemita kijelentéseket tett, a valóságnak nem felelnek meg. Újhelyi Szilárd 1954. június 30. - Révai Józsefnek Marxizmus, népiesség, magyarság című művéről van szó, amely, miután Losonczy Párizsból hazahozta, Kállai Gyula neve alatt jelent meg.
