Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

Gachot-val 1939 őszén kerültem kapcsolatba Párizsból való hazajövetelem után. Gesztesi Gyulától, az akkori párizsi magyar követség titkárától kaptam ajánlólevelet hozzá, aki akkor a francia követség kultúrattaséja volt. Franciaimádatomból fakadóan részletesen tájékoztattam G[achot]-t a magyar munkásmozgalomról. Alagról történt sza­badulásom után neki nyíltan elmondottam, hogy áruló módon viselkedtem. „Illegalitá­som" ideje alatt is megküldtem neki a párt által kiadott röplapokat. G[achot]-val folytatódott kémkapcsolatom a felszabadulás után is, mert attól tartottam, hogy múltbeli áruló tevékenységemet a párt tudomására hozza. Támogatást adtam neki a M agyar-Franci a Társaság megalakításához, amelynek célja a magyar értelmiség megnye­rése volt a nyugati demfokrácia] számára. Kémanyagot is adtam át Gachotnak, így pl. a Rajk-per anyagát, annak hivatalos kiadása előtt. 1946 első felében Gachot összekapcsolt Cl[ergier]-rel, aki Magyarországon az FTI 2KS tudósítójaként szerepelt. Cl[ergier]-nek ettől kezdve 1949 nyarán történt kiutasításáig folyamatosan szolgáltattam ki párt és államtitkokat. Cl[ergier] kiutasítása után Gachot Heuset-szel az új „tudósítóval" kapcsolt össze, akinek azután éppúgy szolgáltattam ki a kémanyagokat. A felszabadulás előtti áruló magatartásomról Szakasits Árpád is tudott. Az ő hallgatá­sának megvásárlása céljából szoros kapcsolatot tartottam vele és folyamatosan szolgáltat­tam részére párttitkokat. Ellenséges beállítottságom csak megerősödött azokon a csoportos összejöveteleken, amelyeken a Márciusi Front volt debreceni tagozatának tagjai: Donath Ferenc, Zöld Sándor, Tariska, Újhelyi Szilárd és Kállai Gyula vettek részt. Bizonyos időnként egymás lakásán összejöttünk, ahol nyíltan hangot adtunk szovjetellenes, nacfionalista], antiszemita néze­teinknek, rágalmaztuk és becsméreltük a párt egyes vezetőit. A csoport vezetőjéül Rajk Lászlót, majd ennek leleplezése után Kádár Jánost fogadtuk el. Káderpolitikámmal igyekeztem megakadályozni munkáskáderek funkcióba jutását. Mint a rádió bizottság vezetője, több megbízhatatlan elemet juttattam a Rádiónál vezető funkcióba. Külügyi bizottsági felszólalásaimmal nacionalista] nézeteimet igyekeztem érvényre juttatni. Különösen megmutatkozott ez a magyar-csehszlovák kérdés rendezésében. 289 Palotás Ferenc 1951. szeptember 29. Losonczy Gézát 1940 márciusában ismertem meg, amikor engem a csendőrnyomozó testülethez vezényeltek szolgálattételre. Losonczy ebben az időben az alagi csendőrőrsön volt letartóztatásban baloldali tevékenysége miatt. A nyomozásoknál jegyzőkönyvvezető voltam. Losonczynak jobb sora volt, mint a többi őrizetesnek, nem tudok róla, hogy egyszer is megverték volna. Több esetben láttam, hogy Német őrgy. és Juhász alhdgy. barátságosan beszélgettek vele. Ennek egyik oka az volt, hogy részletesen beszélt mozgalmi tevékenységé­ről, kapcsolatairól. Ezt onnan tudom, hogy gyakran vettek fel tőle kihallgatási jegyzőkönyvet. Francia Távirati Iroda (AFP). A csehszlovákiai magyarok kitelepítéséről, ill. az. ún. lakosságcseréről van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom