Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

Jó, köszönjük a megjegyzését. Nem, én nem, nem... Miért, milyen alapja volt, amikor ezt megjegyezte? Halljuk? Mert énnekem az az érzésem, ne haragudjon, hogy így megmondom, hogy maguk többet gondolnak, mint amit én csináltam. Nem gondolunk többet. Nézzen ide. Először is Kádár, megmondom, miért pimaszság ez a maga részéről. És ez már egy disznóság. Azért, mert maga tudja nagyon jól, hogy nem én gondolok, hanem Rákosi elvtárs gondol, és amit én így magával beszélek azt nem én találtam ki, és nem a saját véleményemet mondom, hanem a párt véleményét. Érti? Igen. Ezért disznóság, amit mondott. A pártnak nincs szüksége arra, hogy bebizonyítsa Kádár Jánosról, hogy mielőtt lefogták, az előtt együtt ebédelt ChurchilleP és Trumannal a Kis Royalban, tudja? Erre nincs a pártnak szüksége. És a maga megjegyzésének ez az értelme. Nem, nem, nem ilyen. Kér gondolkodási időt? Nem. Tessék, akkor halljuk. A rendőrség beszervezett. Miért nem mondta el... Mert gyáva voltam. Halljuk, folytassa. Legyen szíves, mondja el, hogy történt ez. 1933-ban a rendőrségi kihallgatáson Hain Péter beszervezett. Hogyan? Úgy, hogy kijelentette azt a beismerő vallomásom megtétele után, hogy nekem mint kommunistának végem van. Körülbelül így. Hogy nekem, mint kommunistának végem van, és azt mondja, hogy egyébként az ő hatalmukban vagyok és azt mondta, hogy nekem akkor lesz maradásom, ha még egyszer az ő útjukba kerülök... Igen. Folytassa. És, hogy vállaljak kötelezettséget arra, hogy ha a munkásmozgalomba bekerülök, vagy benn leszek, akkor az ő... Igen. Mondja csak, folytassa. És így beszervezett. Hogy? Hogy lett a beszervezési aktus befejezve? Úgy, hogy aláíratott velem egy ilyen szöveget. Sir Winston Leonard Spencer Churchill 1941-1945 között brit miniszterelnök, 1955-ig a Konzervatív Párt vezetője.