Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

AZ ALAPPER Amint arról már többször szó volt, Kádár és társai 1951-es vizsgálatának és bírósági tárgyalásuknak a szándékok szintjén egyetlenegy irata, még maga az ítélet sem maradt fenn. A későbbi, 1954-1955-ös felülvizsgálat iratai alapján természetesen viszonylagos pontossággal rekonstruálható maga az. alapper, ezek közül már-már egyedülálló az a Losonczy ügyében keletkezett előkészítő irat, amelyet a maga helyén közlünk, de már itt felhívjuk rá a figyelmet. Ennek megfelelően az ebben a részben közölt iratok egyrészt a párt, az MDP irattárában maradtak fenn, illetve olyan 1954-es vallomások, amelyeknek a tárgya az 1951-es alapeljárás. Az. ún. Farkas-bizottság anyagai közül került elő Kádár 1951. május 18-ra datálható kihallgatási jegyzőkönyve, amely a korabeli hangfelvétel leírt változata, formailag ugyan nem hiteles tehát, de tartalmilag annak tekinthető. (Az iraton az utólagos - 1956-os bevezetést, illetve keltezést stb. dőlt betűvel jelöltük.) Az iratok időrendje fényt vett arra is, hogy miért volt éppen ekkor feltétlenül szükség Kádár beismerésére. A központi vezetőség május 22-i ülésére Rákosi feltétlenül produkálni akarta a „hármas bizottság" első jelentését. Kádár azonban ezt a május 18-i vallomását másnap visszavonta, de Péter Gábor rábeszélésére még aznap újra megerősítette, így készülhetett el tehát a bizottság május 19-i jelentése. A jelentést Rákosi Mátyás előterjesztésében tárgyalta meg a központi vezetőség, majd döntött az illetékességébe tartozó gyanúsítottak kizárásáról. A Farkas-bizottság anyagai között maradt fenn Szirmai István bejelentése is, megint csak másolatban. Ez - keltezésébéü következeién - a KV-ülés napján, annak hatására készült. Címzettje Farkas Mihály lehetett, mindenesetre tőle jutott el Rákosihoz, majd az Államvédelmi Hatósághoz, Ebben az időszakban számos hasonló bejelentés érkezett elsősorban a párt vezetőihez, így többek között Prieszol Józsefnek Veres Józsefről Farkas Mihálynak írt feljegyzése, amely végül hasonló módon eljutott a vizsgálókhoz. Kádár János 1951. július 9-i saját kezű vallomása fordított utat járt be, az. AVH-nak készült, s a „hármas bizottság" második jelentésének mellékleteként került a párthoz- Hangsúlyoznunk, kell, hogy hitelességét tekintve éppen ez az az irat, amely a legkomolyabb kételyeket ébresztheti, hiszen ennek is csak gépelt másolata áll a rendelkezésünkre. Hitelessége mellett szól az a tény, hogy sem a „ hármas bizottságnak ", sem Rákosinak nem volt szüksége meghamisított vallomásra, hiszen Kádár következetesen együttműködött kihallgatói val. Ez a vallomás egyben azt is tanúsítja, hogy nyár elején már készen állt nemcsak a koncepció, hanem Kádár esetében a vádirat összes eleme. Őszre már csak ennek konkrét