Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA
mutatva, hogy szándéka ellenére túlontúl sok dokumentum maradt fenn peréről, s arról, hogy miként tört a hatalomra. Azért nem éltünk ezzel a lehetőséggel - bár az olvashatóságot nagymértékben megkönnyíthette volna -, mert a vádlott-társak bőségesebb iratai nélkül aligha tárhattuk volna fel magát a pert. Könyvünk témája Kádár János (1949-1956), s ezen belül perének története. Tulajdonképpen így a felülvizsgálat iratairól kellene beszélnünk, hiszen - mint említettük - az alapper teljes iratanyagát megsemmisítették 1958 márciusában, sőt a felülvizsgálatnak a Kádárra vonatkozó részét is. A bíróság eleve nem hallgatta meg eredeti kihallgatok, Károlyi Mártont és Farkas Vladimírt, akik ugyan - többször is - tettek vallomást az eredeti perről és a vizsgálatról (ezeket a bevezető tanulmányban hasznosítottuk), de azokat nem csatolták a per irataihoz. Aligha hihető, hogy Kádár ügyében 1954-ben egyetlen tanút sem hallgattak ki, még sincs róluk jegyzőkönyv, nem is szerepeltek a tárgyaláson. 72 " Az viszont már egyenesen elképzelhetetlen, hogy Kádárnak ne lett volna gyanúsítottként kihallgatási jegyzőkönyve. Az iratok között azonban ennek sincs nyoma, mint említettük, a Kádárra vonatkozó 9 kötetnyi felülvizsgálati anyagot teljes egészében „csiszolták". Leginkább éppen ez a hiány szólt amellett, hogy a többi vádlott esetében viszont közöljük az összefoglaló (gyanúsított-kihallgatási) jegyzőkönyveket. Valamennyi vádlottat többször kihallgatták 1954-ben, részletkérdésekre, az egyes vádlott-társakra stb., az általunk közült jegyzőkönyvek ezeknek egyfajta összefoglalóját, lezárását adják. A rendelkezésre álló iratok mellett az egységes szerkezet elvét igyekeztünk érvényesíteni. Kivételt egyedül Losonczy Géza esetében tettünk, a róla szóló iratok tárják fel ugyanis a legmélyebben nemcsak a felülvizsgálatot, hanem helyenként az 1951-ben alkalmazott „bizonyítási eljárást" is. Ennek következménye viszont, hogy egyes megállapítások, vallomásrészletek többször ismétlődnek, s nehezítik az olvashatóságot. Ahol egyértelműen erről van szó, ott ezt jelezve [...], kiiktattuk az ismétléseket. Csak ilyen kivételes esetekben tekintettünk el a dokumentumok teljes szövegének közlésétől. Dönthettünk volna az iratok közzétételénél - a jobb olvashatóságot szem előtt tartva -, hogy kihagyjuk nemcsak az említett ismétléseket, hanem a kevésbé érdekes részeket is. Ez azonban magának a forrásközlésnek a hitelességét kérdőjelezte volna meg. Ennek megfelelően csak akkor hagytunk el részleteket, amikor azok már nem témánkhoz kapcsolódnak. így Rajk kihallgatását egy idő után Kádártól és Farkastól Péter Gábor vette át; vagy mivel Rákosi Mátyás itt közölt politikai beszámolójának csak az első része foglalkozott a „Kádár-üggyel", az egyházi reakcióval foglalkozó részt elhagytuk. Elhagytuk a párt (MDP) testületi üléseiről készült jegyzőkönyvekből az adott alkalommal tárgyalt egyéb, más napirendekre vonatkozó részeket is. Ezek korábban szinte kivétel nélkül megjelentek. Szerepelnek kötetünkben olyan iratok is, amelyek itt-ott már korábban is közlésre kerültek. A kihallgatási jegyzőkönyvek esetében nem közöljük a személyes adatokat, nem elsősorban adatvédelmi okokból, hanem mert - esetenként többoldalas, csak töredékesen kitöltött formanyomtatványokról lévén szó - ezek csak feleslegesen növelnék a terjedelmet. A valóban nélkülözhetetlen életrajzi adatok megtalálhatók kötetünk végén, a szereplő személyek adattárában. 720 Feltűnő, hogy éppen a/oknak maradt meg a tanúkihallgatási jegyzőkönyve, akik a perújítási tárgyaláson is szerepeltek.
