Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA
ban Farkassal. „Elég kellemetlen volt ez a beszélgetés, mert sajnos Farkas Mihály nem ismeri el hibáit [...] Arra hivatkozott, hogy 30 éve tagja a pártnak, nehéz helyzetekben megállta a helyét." Szálai csak annyiban vitatkozott tehát Kádárral, hogy szerinte körültekintően kell eljárni. 6,3 Rákosi szerint Szálai hozzászólását „sokan elégedetlenül fogadták". 634 Egyfajta patthelyzet alakult ki. 635 A Farkas-kérdést a kétnapos ülés másnapján hirtelen megjelent „súlyos beteg" Révai József lendítette ki a holtpontról. Rákosi legnagyobb meglepetésére „teljesen azonosította magát Kádárral, helyeselte felszólalását, [...] majd javasolta, hogy a KV küldjön ki egy bizottságot Farkas működésének megvizsgálására". 636 Rákosi azonban pontatlanul emlékezett. Révai valóban látványosan felsorakozott Kádár mögé, 637 s ő volt az, aki a Farkas elleni kirohanásokat már Rákosi ellen is fordította, a bizottság felállítására azonban nem ő tett javaslatot, hanem 63S- bár Révaira hivatkozott -, maga Rákosi. „Fogadjuk el Révai elvtársnak azt a javaslatát, hogy küldjünk ki egy bizottságot, amely vizsgálja ki Farkas elvtársnak az ügyét, és járjunk végére ennek is. Semmi szükség ami, hogy a párt körme alatt egy tüske legyen." 639 O tett javaslatot a bizottság összetételére is. 64l) „Azt hiszem, ez lesz a legjobb módja - zárta le a vitát -, és ennek a kérdésnek is kihúzzuk a méregfogát." 6 "" Kádár és főleg - az 1953. júniusi fordulat óta a felső vezetésből kiszorult - Révai beszéde alapján nem nehéz felismerni, hogy ők ketten előre egyeztették álláspontjukat, sőt Révai konkrét tanácsokkal látta el őt, 642 s szorongatott helyzetében most Rákosi volt az, aki sorozatosan eltévesztette a lépést. 643 633 MOL M - KS 276. f. 52/33. őe. 23. 634 Rákosi: V1ss7.aemleke7.esek. 1000. p. 635 Horváth Márton Kádár védelmére kelt, s maga is támadta Farkast, de tette ezt elsősorban azon az alapon, hogy az összeállt Nagy Imrével (MOL M - KS 276. f. 52/33. őe. 25.) Kiss Károly ebbe a vitába nem szólt bele, inkább szélesebb alapra helyezte azt, amikor szóvá tette, hogy „nem egy esetben érezhető olyan törekvés, hogy a felülvizsgálat nyomán szétfoszlott nagy koholmányt egy kis koholmánnyal helyettesítsék".Uo. 32. 636 Rákosi: Visszaemlékezések. 1000. p. 637 „És hát miben lehet nem egyetérteni azzal, amit Kádár mondott? Tudtommal Kádár nem azt javasolta, hogy Farkas elvtársat tartóztassák le, nem azt javasolta, hogy lőjék főbe, ő azt javasolta, hogy vonják felelősségre, mégpedig pártvonalon, nem is állami, hanem pártvonalon vonják felelősségre azért, amit tett. Igaza van ebben? Száz százalékra igaza. Felelősségre vonták mindezekért a dolgokért Farkast? Nem. Sehol leszögezve az ő bűnei az ÁVH-dologban nincsenek |... | Máipedig a pártvonalon való felelősségre vonás, ismétlem, Kádár javaslata volt, ha nem is formális javaslatként hangzott el, bár ha ő ezt nem javasolta, én most formális javaslatként terjesztem elő és kérem, hogy szavaztassák le |... |" (MOL M - KS 276. f. 52/33. őe. 39a.) - Révai után Szántó Zoltán támadta, Hegedűs András pedig védelmébe vette Farkast. 619 MOL M - KS 276. f. 52/33. őe. 61-6 l/a. Vagyis amíg Révai egyértelműen fegyelmi eljárást javasolt, addig Rákosi pusztán a tényfeltárást szavaztatta meg a központi vezetőséggel. Más kérdés, hogy a megváltozott erőviszonyok hatására a bizottság de facto valóban átalakult pártfegyelmi bizottsággá. Kovács István, Apró Antal, Házi Áipád, Molnár Erik és Nógrádi Sándor. A bizottság még szinte munkához, sem látott, amikor megkapta Bakos Pál 1956. március 30-án kelt feljegyzését. Ez. számos ÁVH-s bűnös tevékenységét valamennyit elbocsátották, egy részüket már le is tartóztatták korábban - megnevezte, s kitért egyben Farkas Mihály felelősségére is. Sőt utal egy „előző feljegyzésre" is, amelynek szintén ez volt a tárgya. (MOL M - KS 276. f. 62/33. őe. 1-13. Feljegyzés egyes politikai bűnügyek felülvizsgálatáról.) 641 MOL M - KS 276. f. 52/33. őe. 61-61/b. 642 Marosán György szerint ennek a szövetségnek - amelybe később, szabadulása után őt is bevonták - egyre inkább Rákosi megbuktatása lett a célja. 643 Kádár már a hatalom birtokában meghálálta Révainak a szövetséget, a forradalom alatt Moszkvába menekült kommunisták közül őt engedte 1957 márciusában az. elsők között haza, s adott neki ötszobás, berendezett lakást, de a hatalomba nem engedte vissza (rövid időre az Elnöki Tanács elnökhelyettese lett). A Magyar Szocialista Munkáspárt
