Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

resztül kihallgattam, lehetséges, hogy közben megjegyzéseket tettem.

463 Az azonban biztos, hogy Donath megveretését nem én rendeltem el. Ezt a kihallgatást nem én folytattam."

466 Nemcsak Szántó, de Janikovszky is Farkasnak tulajdonította az utasítást. „Farkas azt mondta, másképp kell vele beszélni. Elkezdett vele kiabálni, de Donath továbbra is kitartott vallomása mellett. Farkas behívott valakit és megtalpaltatta Donáthot."

467 „Farkas közölte vele [Donáthtal], amennyiben nem ismeri el a rendőrspicli tevékenységét, meg fogja veretni. Erre utasítást előzőleg Péter Gábor Farkas Mihálytól kapott előttem, Farkas Vladimír és Szántó György előtt."

468 Ami ezután következett, az azért több volt „egyszerű" talpalásnál, hiszen Donáthnak még hetekig folyt tőle a füle.

469 „A verést - állította Károlyi - kb. 15-20 perc elteltével utasítás nélkül, én hagyattam abba, mert féltem a Szűcs-ügyben tapasztaltak miatt."

470 Közben - szokás szerint - megvendégelték Farkast, majd a kihallgatást Szántó vette át. „Rendkívül durva hangon beszéltem vele, s úgy kezeltem, mint megrögzött, konok árulót. Kihallgatása alatt állandóan állni kényszerítettem, a cellában is kifárasztó módszert alkalmaztam, huzamos időn keresztül állni és írni kényszeríttettem, az alvásban, pihenésben erősen korlátoztam... Feltételezem, hogy családtagjainak letartóztatásával is megfenyegették. Nem tudok azonban arról, hogy ez valóban meg is történt, helyesebben a későbbiek során értesültem arról, hogy Donath apósát és anyósát letartóztatták."

471 Újhelyi Szilárd a Magyar Rádió helyettes vezérigazgatójaként 1951. március 5-én banketten vett részt a Gellért Szállóban, amit az NDK rádió elnökének tiszteletére adtak. Alighogy megtartotta az ilyenkor szokásos pohárköszöntőt, egy pincér közölte vele, hogy kint keresik. Az előtérben udvariasan megkérték, fáradjon be Péter Gáborhoz „néhány percre", egy rövid információ erejéig. A Fő utcába vitték

472 A félbeszakított bankett után Újhelyit Gerendás Iván főhadnagy elé vezették, meztelenre vetkőztették - túl jól volt öltözve a börtönhöz -, s csak a legszükségesebb ruhadarabjait kapta vissza. Gerendás megkérdezte, mit gondol, „miért van itt"? „Én nem tudtam választ „Farkas Mihály, aki a kihallgatás közben rendkívül durva hangon Donáthot árulónak, csirkefogónak nevezte, káromkodás közepette kijelentette, hogy hazudik, beszélnie kell és fog is beszélni." Uo. 466 THV - 150 019/5. 135. Farkas Mihály 1957. február 7-i saját kezű vallomása. 467 MOL M - KS 276. f. 62/2. őe. 77., 195. Janikovszky Béla 1955. február 28-i vallomása. 46S

TH V- 150 019/1. 225. Károlyi Márton 1956. december 19-i vallomása. 469 MOL M - KS 276. f. 62/11. őe. 9. A Farkas-bizottság jelentése. Közli Társadalmi Szemle, 1990. 6. sz.., ill. lásd a 34. számú dokumentumot. 470 TH V - 150 019/1. 225. Károlyi Márton 1956. december 19-i vallomása. 471 TH V - 150 019/1. 162. Szántó György 1956. október 12-i vallomása. Bozóky Tasziló ezredest, Donath apósát valóban letartóztatták és internálták, majd 1953. december 14-én két és fél évi börtönre ítélték, 1963-ban mentették fel. Feleségét 1951. március 2-án internálták és 1953. augusztus 10-én szabadult Kistarcsáról. Lakásukat Pápán a Jókai Mór utcában soha nem kapták vissza. Lányukat, Bozóky Évát, Donath Ferenc feleségét 1951. március 20-án tartóztatták le, majd „demokráciaellenes magatartására" hivatkozva internálták, 1953. szeptember 17-én szabadult. (TH V - 150 335. 18-20.) Unokájuk, Donath Mátyás - ifjabb Rajk Lászlóhoz hasonlóan - évekre eltűnt egy gyermekotthonban. A Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztályának 1954. februári jelentése szerint „a BM vizsgálati szervei a múltban olyan törvénytelen gyakorlatot folytattak, hogy az őrizetbe vett szülők kisgyermekeit álnéven különböző menhelyeken helyezték el, családjuk által ismeretlen körülmények között. A szülők és hozzátartozóik kérelmeit a gyermekek visszaadása iránt a BM nem vette figyelembe [... | 1953 decemberében a BM Titkárságát megkerestük a gyermekek kiadása iránt. Ennek ellenére a mai napig semmilyen intézkedés nem történt." MOL XIX-a-2-v-M366/1954. II. - 71.d. Nagy Imre miniszterelnök iratai.) 472 TH V - 150 019/2. 363. Újhelyi Szilárd 1956. szeptember 6-i vallomása.