A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

október 31-én a Szovjetunióban távozott, 1957 áprilisában tért haza. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. REZNYÁK LÁSZLÓ a Grősz-perben Farkas Endre jogi védelmét látta el. ROGÁCS FERENC (1880-1961) pécsi püspök. 1948-tól címzetes püspök, pécsi segédpüspök. 1958-óta pécsi püspök. SARKADI ISTVÁN a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy. SÁRKÖZI LÁSZLÓ a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy. SÁRKÖZI PÁL ENDRE (1884-1957) matematikus, tanár, pannonhalmi főapát. 1909 és 1929 között Pannonhalmán a főiskolán matematikát adott elő. 1914-ben a budapesti egyetemen bölcsészettudományi doktorátust szerzett. A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára. 1929-től Pannonhalmán főmonostori perjel. 1938 és 1951 között bakonybéli apát, közben 1947-től pannonhalmi kormányzó apát. 1951-től 1957-ig főapát. SCHOENFELD, HANS FRIEDRICH ARTHUR (1889-1952) amerikai diplomata, budapesti USA-követ 1945 és 1947 között. SCHROTTI (JÁNOS) PÁL (1886-1960) ferences szerzetes. Bölcseleti és teológiai tanulmányait Dorstenben és Padernbornban végezte. 1907ben tette le az örökfogadalmat, 1911-ben szentelték pappá. Pécsett és Gyöngyösön klerikus, majd az első világháború idején Konstantinápolyban tábori lelkész. Itt szemtanúja a törökök örményüldözésének, feljegyzéseket küld a Magyar Külügyminisztériumba. 1922 és 1925 között Budán plébános, majd két évig házfőnök. 1927-től Rómában oeconomus generalis, a rend egyetemén tanít. 1933 és 1939 között a szláv, magyar, albán, litván provinciák generálisa. 1940-1946 között a Kapisztrán Ferences Rendtartomány főnöke, provinciális. 1950-es években a rendi vezetőség tagja. SERÉDI JUSZTINIÁN ~ SZAPUCSEK GYÖRGY (1884-1945) esztergomi érsek. Bencés szerzetes, 1908-ban szentelték pappá. A római Sant Anselmo Egyetem kánonjogtanára, a kánonjogi kódexet szerkesztő bizottság tagja. 1927-től haláláig esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás. SHVOY LAJOS (1878-1968) székesfehérvári püspök. Esztergomban végezte a teológiát, 1901-ben szentelték pappá. Hittantanár Budapesten. A Regnum Marianum-templom építtetője és első plébánosa. 1927-től székesfehérvári püspök. 1944-ben szembehelyezkedett a nyilasokkal, ezért Sopronkőhidára hurcolták, ahol Mindszenty József veszprémi püspökkel együtt raboskodott. Pápai trónálló, római gróf (1947). SÍK SÁNDOR (1889-1963) költő, 1910-től a piarista gimnázium tanára. 1929-től a szegedi egyetem irodalmi tanszékének vezetője (tanítványai közt volt a Szegedi Fiatalok mozgalmának tagjaival együtt Radnóti Miklós is). 1946-tó a Vigília főszerkesztője. 1947-től a piarista rendtartomány főnöke. 1948-ban Kossuth-díjat kapott. SINKÓ FERENC a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy. SLACHTA MARGIT (1884-1974) politikus, a szociális Testvérek Társaság főnöknője. Az elemi és polgári iskolát, akárcsak a líceumot Kassán végezte. Ezután Kalocsán a polgári iskolai tanárképzőt végezte (1903-1906). Győrben, majd Budapesten kezd tanítani. 1908-ban belép a Szociális missziótársulatba. 1911-től a noviciátus házfőnöke, a Missziótársulat alelnöke. 1918-ban megalakul a Keresztény Női Tábor. 1920-tól tagja a Nemzetgyűlésnek. 1924 és 1926 között az Egyesült Államokban és Kanadában dolgozott. A harmincas évek végétől fellép a nácizmus ellen, és segítséget nyújt az üldözötteknek. 1944-ben a nyilasok is keresik. A háború után is tagja lesz az országgyűlésnek. Ellenzi az államforma megváltozását, tiltakozik az iskolák államosítása ellen. 1948-ban felfüggesztik képviselői mentelmi jogát. 1949-ben elhagyja az országot, szeptemberben érkezik az USA-ba. SÓLYOM LÁSZLÓ (1908-1950) katonatiszt. 1931-ben fejezte be tanulmányait a Ludovika Akadémián, majd 1935 és 1939 között a hadiakadémiát is elvégezte. 1941-ben nyugdíjazták. 1942-ben belépett a KMP-be. 1944-től az illegális kommunista párt katonai bizottságának tagja volt. 1945 után Budapest rendőrfőkapitánya. 1946-ban a Honvédelmi Minisztérium katonai csoportfőnöke, 1948-tól vezérkari főnök lett. 1950-ben koholt vádak alapján