A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

elfogad. Legutóbb is úgyszólván két mondattal oldotta meg ezt a kérdést. Ha csak a saját személyéről van szó, akkor nem tétovázik, azonban semmi esetre sem akar másokat is berántani."

I59 A kalocsai érseknek fogdatársa egyszer elmesélte, hogy egy kérdésről sokáig vitatkozott előadójával, de a végén mégis elfogadta a kihallgatótiszt álláspontját. „Grősz erre azt mondta, hogy nem érdemes így vitatkozni, mert az ember csak rosszul jár, saját helyzetén semmi esetre sem javít. "

I60 A kalocsai érsek viselkedéséről a letartóztatásától elítéléséig terjedő időszakra nézve nagyon nehéz objektív véleményt kialakítani. O is hús-vér ember volt, aki gyarlóságoktól, hibáktól sem volt mentes. Egész élete az egyház szolgálatában telt. Neveltetésén, szocializációján keresztül vált a konzervatív katolikus egyház tagjává. Az 1930-as évektől már a legfelső klérushoz tartozott, ami felsőházi tagsággal is együtt járt. 1951-ig, 64 éves koráig viharos történelmi időket élt meg: az Osztrák-Magyar Monarchiát, annak széthullását egy vesztes világháborúban, a polgári majd a kommunista forradalmat és az ellenforradalmi rendszert. 1945 után megtapasztalta a többpárti demokráciát, majd az egypárti totalitárius diktatúrát is. Személyiségét életpályája ugyanúgy befolyásolta, mint a történelmi korszak, amelyben élt. Helytállása az ÁVH börtönében és a kirakatperben lelki alkatához, személyiségéhez viszonyítható. Más foglyok hasonló helyzetben másként viselkedtek. Voltak, akik nagyon hamar megtörtek, mások emberi lehetőségeik határáig ellenálltak az államvédelmis módszereknek. Valójában az ÁVH a legtöbb esetben mégis elérte célját, és ugyanúgy felhasználta a kicsikart vallomást, mint az önkéntest, ugyanúgy fel- és kihasználta a megtört rabot, mint az ellenállót. Tény, hogy Grősz József egyetlen alkalommal sem tett olyan vallomást, nyilatkozatot, amellyel bárkit kellemetlen helyzetbe hozott volna. Ugyanakkor megfelelt az ÁVH-s tisztek elvárásainak is. Hozzáállására kezdetben az érdeklődés voltjellemző: „Grősz V. 19-én nyugodt, sőt vidám hangulatban volt, nevetve hangoztatta, több ízben is, hogy »ezt is meg kell tapasztalni«."

]6] Egyébként mindvégig megmaradt Grősznek ez a szinte gyermeki rácsodálkozása az eseményekre. Később már inkább az motiválta viselkedését, hogy mielőbb legyen vége a vizsgálati szakasznak: „az idegeire megy az itteni tétlenség és bizonytalanság. Sohasem tudja itt az ember, hogy mikor viszik kihallgatásra, mi történik vele. Sokkal jobb lesz majd a fogházban még akkor is, ha rosszabb körülmények közé kerül, mint az itteniek, ott mégis tudja, hogy nem viszik kihallgatásra, megvan a pontos napirend, beoszthatja magának az idejét és bizonyos, hogy valami elfoglaltságról is gondoskodni jognak."

162 Grősz József és nyolc társa ellen a nyilvános per 1951. június 22-én kezdődött meg. Az államügyész és a bíróság elnöke, akárcsak a Mindszenty-perben, Alapy Gyula és Olti Vilmos volt. A korabeli kommunista sajtó naponta tudósította az olvaLásd a 41. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 29. 160 Lásd a 75. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 14. 161 Lásd a 15. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 21. 162 Lásd az 57. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 6.