A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Vajda Tibornak nemcsak életútja, hanem személyisége is rendkívül érdekes. A Budapesti Hadbíróság 1953. december 24-i ítéletében „kispolgári jellemű karrieristaként" jellemezték, utalva párttagságának 1945. évi meghamisítására.

246 Kétségkívül komoly hatással lehetett egyéniségének alakulására, amikor 1946-ban 22 évesen az államvédelemhez került. Többnyire vele azonos korú fiatalemberekkel kezdte az operatív munkát. Rájuk, így Vajdára is a kommunista párt, és a „párt öklének", az államvédelmi gépezetnek a feltétlen kiszolgálása volt jellemző. Nem finnyáskodtak, nem kérdezték meg az okokat, gondolkodás nélkül végrehajtották a feladatokat. A szervezet, aminek egyenruháját magukra öltötték, hatalmat biztosított számukra. Olyan hatalmat, amit életükben még sohasem éreztek. Emberi sorsokról, a vizsgálatok során követendő eljárásokról döntöttek, de ugyanúgy örömmel végrehajtották feletteseik utasítását is, aminek köszönhetően más emberek előtt tekintélyt szerezhettek maguknak. Hatalmat, erőt éreztek e tanulatlan vagy félmüveit fiatalemberek, amikor maguknál idősebb, műveltebb emberekkel foglalkoztak, őket kellett vallomástételre bírniuk. Konkrét tevékenységükre nézve alig van hiteles forrás. A kihallgatási jegyzőkönyvek, feljegyzések stb. csak nagyon áttételesen vallanak az előadó személyiségéről. Rájuk nézve leginkább az államvédelmi eljárást megtapasztalt túlélők visszaemlékezései, későbbi perújrafelvételek tanúvallomásai, vagy amennyiben hozzáférhetők lennének, saját életrajzaik, esetleges memoárjaik, vagy velük készült interjúk tekinthetők forrásnak. Egyetlen kivétel van, ami korabeli ténykedésüket hitelesen dokumentálja: a fogdajelentés. A műfaji sajátosságnak megfelelően az ilyen forrásban szükséges információ volt az áldozat véleményének rögzítése előadóját illetően. Ezek a megjegyzések sokat elámlnak a nyomozó személyiségéről, ugyanakkor elsőrangú források a kihallgató által alkalmazott módszer felderítéséhez. Grősz József már 1951. május 19-én első kihallgatásán találkozott előadójával. Mivel a kihallgatási jegyzőkönyv teljesen személytelen, az első utalást a kalocsai érsek véleményét illetően a kihallgatásait vezető nyomozóról csak a másnapi, Grőszről adott fogdajelentésben lehet fellelni. A fogoly érsek szűkszavúan annyit közölt cellatársával, hogy meg van elégedve előadójával.

247 Az első Vajda Tiborral kapcsolatos negatív élményéről május 22-én számolt be a fogdaspiclinek. „Az előadó egyes szövegezéseknél igen erőszakos volt, sokat vitáztak is. "

248 Vajda, hogy Grőszre ráijesszen, egyre keményebb hangnemet használt a kihallgatáson, mivel elégedetlen volt az érsek viselkedésével. Egy alkalommal mérgesen rászólt Grőszre, hogy nem érdemli meg, hogy ebben a palotában lakjon, pincében volna 246 Történeti Hivatal V - 1500028/2. Péter Gábor és társai. 160. p. 247 Lásd a 13. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 20. 248 Lásd à 15. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 21. 249 Lásd a 23. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 23.