A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

N. N. már első találkozásuk alkalmával jó kapcsolatot épített ki a kalocsai érsekkel: „Kapcsolatfelvételünkjól sikerült. Ügyéről és a lefogásom (III. 15.)

2U utáni eseményekről tájékoztatás szerűen beszélt. Tapintatosan igyekezett megállapítani azonosságomat. Ez a próba jól sikerült, mert sok közös ismerősünk van - a népi demokráciával szembeni gyűlöletét nem palástolja. "

2n A kalocsai érsek bizalmát N. N. iránt nemcsak annak személyes fellépésével igyekezett az ÁVH biztosítani, hanem különböző konspirativ módszerekkel is. Például az előadó közölte Grősszel már az első kihallgatás alkalmával, hogy nem lesz egyedül a cellában. Azt állította ugyan, hogy nem tudja, ki lesz a cellatárs, de azt Grősz pár nap múlva már bizonyára jobban fogja tudni, mint az ÁVH. „Grősz nagyon örült ennek a megjegyzésnek, mert tudta, hogy rendes ember lesz a cellatársa."

2I3 Más alkalommal: „Grősz megemlítette, hogy őrnagy előadója még itt létének első időszakában mondta neki, hogy cellatársa igen sötét múltú ember."

2]4 Márpedig akiben az ÁVH nem bízik meg, az megérdemli a fogolytárs feltétlen bizalmát. A fogdaügynök a közös cellában megért első napokban néha arról számolt bejelentéseiben, hogy Grősz hidegen, elutasítóan viselkedik vele szemben. „Hozzám való viszonya hűvös, barátságtalan - ami alaptermészete."

215 N. N. utóbbi megjegyzése rosszindulatról árulkodik, sőt önmagának, és Grősz József személyiségének is ellentmond. Valójában a frissen átélt letartóztatásnak, az első kihallgatásnak és a teljesen szokatlan környezetnek, egy idegen személy jelenlétének lehetett betudni Grősz kezdeti viselkedését, amibe a sikeres konspiráció ellenére, bizonyára bizalmatlanság is keveredett. A kalocsai érsek hamarosan kezdett „feloldódni": „Magatartása velem szemben a szokottnál barátságosabb volt, ügyéről egyáltalán nem beszélt."

216 Később Grősz előadója elégedetlen volt az érsek vallomásával, ezért nem a cellába, hanem a magánzárkába vitette. A büntetés célja nem a fogdaügynök „munkájának" segítése volt, ennek ellenére kedvező hatást váltott ki: „A fenyítés hozzám való viszonyát is megjavította, barátságosabb és beszédesebb lett."

211 A fogdahálózati személy egész tevékenysége a jó alkalmazkodási készségére, hiteles „színjátékára" épült. Ez már alkati kérdés is. Az ÁVH kihasználta a fogdaügynököt, zsarolással, kényszerrel bírta rá a feladat elvégzésére. Azonban az, hogy meddig ment el a spicli az együttműködésben, teljesen az egyéniségétől függött. N. N. kiválóan látta el feladatát. Minden lehetséges eszközt bevetett, hogy közelebb kerül" A fogdaügynök nyilván a konspiráció miatt állította Grösznek, hogy március 15-én tartóztatták le. Ezt egy későbbi jelentésében meg is erősíti. Grősz ismertette N. N.-vel a március közepe óta történt eseményeket, amihez a spicli hozzáfűzi: „Grősz előtt akkor buktam le ". Lásd az 58. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 7. 212 Lásd a 15. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 21. 213 Uo. 214 Lásd a 66. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 11. 215 Lásd a 23. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 23. 216 Lásd a 24. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 24. 217 Lásda33. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951.május 27.