A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

szabadság - beleértve az egyház teljes szabadságát is - nyugati támogatással történő mielőbbi eljövetelének ábrándjától. * * * A magyar kommunisták a moszkvai vezetők akaratának megfelelően átvészelték a krízist, újjászervezték és hamarosan megszilárdították hatalmukat.

189 A hívek, illetve a katolikus egyház léte érdekében értelmetlennek tünt a további ellenállás. A Grősz vezette püspöki kar olyan együttműködést dolgozott ki, amely hosszú időre garantálta, hogy az egyházi hierarchia mellett a vallás „szabad gyakorlása" (elsősorban a szentségek felvétele és a liturgia) sem sérült, ugyanakkor az ateista állam is elégedett lehetett. A püspöki kar tehetetlennek bizonyult a pápai kiközösítés alatt álló katolikus békepapokkal, annak ellenére, hogy az 1950-ben indult papi békemozgalom is sokat vesztett jelentőségéből az 1956-os események után. Ma még az objektív tisztázásra várnak az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának és az Opus Pacis létrehozásának körülményei.

190 Grősz József kalocsai érseknek, a püspöki kar elnökének szerepe kétségkívül jelentős volt az új szervezetek létrehozásában. A hetvenéves főpapot az együttműködés keresésére ösztönözhették más okok mellett a több mint egy évtized alatt megélt kommunista egyházpolitika tapasztalatai és 1956 traumája is. Ugyanakkor nem lehet az 1956 utáni „papi békemunkát" egyedül Grősz József szándékának betudni. Ismerve a püspökkari értekezletek vezetésében kialakított gyakorlatát, biztosan állítható, hogy az ordináriusok egyöntetű akarata nyilvánult meg az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága és az Opus Pacis megszervezésében. Ez a politika néhány évvel megelőzte, előkészítette a Vatikán és a Magyar Népköztársaság megállapodását, amit Grősz József már nem ért meg. Az állam és az egyház jó viszonyát demonstrálandó a kalocsai érsek megnyilvánulásaiban többször hitet tett az ország békés építése mellett, a népköztársaság pedig magas kitüntetésben részesítette az idős főpapot.

191 1961 nyarán az ország több pontján, egyházi működésének egykori székhelyein ünnepelte Grősz József papi hivatásának 50. évét. Október 3-án a kalocsai érseki palota kápolnájában rosszul lett és az orvosi diagnózis szerint szívgyengeségben elhunyt. Jelen tanulmány keretei közt nincsen arra lehetőség, hogy a katolikus egyház és a pártállam kapcsolatát, küzdelmét az 1956-os forradalom után részletesen tárgyaljuk. Csakis jelezni tudunk néhány Grősz József életével is kapcsolatos fontos eseményt. 190 Országos Béketanács és a püspöki kar tárgyalásai vezettek a katolikus hierarchia bekapcsolódásához a békemozgalomba, melyről 1957. május 23-án született meg a püspöki kar határozata. A Katolikus Bizottság elnöke Hamvas Endre csanádi püspök, az Opus Pacis elnöke pedig Grősz József kalocsai érsek lett. 191 „Hétfőn, december 9-én ünnepli hetvenedik születésnapját Grősz József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ebből az alkalomból Grősz érseket a békemozgalomban folytatott munkásságáért, valamint az egyház és állam jobb kapcsolatainak érdekében kifejtett tevékenységéért a Népköztársaság Zászlórendjének II. fokozatával tüntette ki."Grősz József: Az állam és az egyház viszonya kedvező. Magyar Nemzet, 1957. december 8. 2. p.