A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
tcrgomi érsek akadályoztatása miatt volt kénytelen a megállapodást a katolikus egyház nevében ellenjegyezni. Később valamennyi püspökkel aláíratták a megegyezést. Csehszlovákiában 1949-1950-ben számos katolikus papot, nemcsak a titkosan felszentelt, de a titkosan szentelő püspököket is letartoztatott az államvédelem. 149 A fenyegető hírek Magyarországra is idejében elértek. 150 1950 végén az ÁVH letartóztatott több katolikus papot. Egy 1950. december 6-án kelt állam védelmis jelentés beszámol Czapik Gyula és Grősz József véleményéről ezekkel az ügyekkel kapcsolatban: „ Egyik ügynökünk beszélt erről a kérdésről Grősz József kalocsai érsekkel a püspöki konferencia után a Központi Szemináriumban. Grősz, Czapikhoz hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy nem félnek a per kiterjesztésétől, vagy magyar vonalon való megismétlődésétől, mert úgy látják, hogy a magyar kormány most csendet akar. Grősz elmondta, hogy Endrédy és Hagyó-Kovács letartóztatását nem tekinti azonos ügynek, mert őket gazdasági bűncselekményekért vonják majd felelősségre. "' 5I Annak ellenére is meglepő Grősz József viselkedése letartóztatását megelőzően, hogy közvetlenül őellene nem indult nyilvános támadás, mint például Mindszenty József ellen 1948-ban. Talán nem is számított arra, hogy őrizetbe veszik majd. Ennek ellenére körültekintőbben is eljárhatott volna elrejtett levelei, illetve valutái tekintetében. Azonban nem állja meg a helyét az a feltételezés, miszerint Grőszt váratlanul érte letartóztatása. 1951. május 19-én keltezett első kihallgatási jegyzőkönyvében Grősz József készségesen elismerte, hogy már számított lefogására. 152 Első vallomásában arról is beszámolt, hogy május 9-én Czapik Gyula „megbízható forrásra" hivatkozva közölte vele, hogy hamarosan le fogják tartóztatni néhány püspökkel együtt a kalocsai érseket is. Az egri érsek egyúttal közölte az Állami Egyházügyi Hivatal tervezett felállítására vonatkozóan is értesülését. 153 Vajon ilyen előzmények, hírek után miért nem rejtette el Grősz jobban a leveleket, valutákat? Nem hitte el Czapik információit? Úgy gondolta, hogy bárhogyan rejti is el az iratokat és pénzeket, az ÁVH emberei biztosan rátalálnak? Meg is semmisíthette volna a leveleket, a valutát pedig szétküldhette volna rászoruló papoknak, volt szerzeteseknek, apácáknak. A helyzet emlékeztet az esztergomi érsek „titkos irattárára", melyet Zakar András nem akart megsemmisíteni, és így sértetlenül az ÁVH kezébe került. 154 Vö. Hansjakob Stehle: Geheimdiplomatie im Vatikan. Die Päpste und die Kommunisten. Zürich, 1993,258. p. 150 Történeti Hivatal O - 12302/1. Endrey Mihály személyi dossziéja. 65. p. 151 Történeti Hivatal O- 13405/1. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 396. p. 15 „ Őrizetbe vételemre a Farkas-Bozsik- és Payr-Friedrich-féle szervezkedésekkel való kapcsolatom miatt számítottam az utóbbi időben." Lásd all. számú dokumentumot. Grősz József kihallgatási jegyzőkönyve. 1951. május 19. 153 Lásd a 12. számú dokumentumot. Grősz József vallomása. 1951. május 19. 154 Vö. Ispánki Béla: Az évszázad pere. Bp., 1995, 116-117. p.