A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

méltóságot is gyakorolni. Ezen az alapon igen sűrűn tárgyalt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol és amerikai tagjaival, valamint ugyanezek katonai misszióinak vezetőivel és tagjaival."

126 A „homo regius"-fikció Mindszenty József esztergomi érsekkel kapcsolatban került be először a köztudatba.

127 A Grősz József elleni koncepcióba az ÁVH nyilvánvalóan igyekezett beépíteni a Mindszenty József ügyénél már alkalmazott elemet. A kalocsai érsek maga is beszámolt naplójában

128 és későbbi kihallgatásai, önvallomásai során arról, hogy kiket és hány alkalommal keresett fel budapesti tartózkodásai alatt. A megbeszéléseket nem mint közjogi méltóság folytatta, hanem a katolikus egyház érdekében tárgyalt a háború után kialakult helyzetben. A szövegből az olvasható ki, mintha a kalocsai érsek csakis a nyugati hatalmak képviselőivel találkozott volna, ugyanakkor Grősz József a SZEB szovjet vezetőit is felkereste.

129 A Politikatörténeti Intézet Levéltárában is fennmaradt néhány Grősz József által a miniszterelnöknek írt levél. Ezek kizárólag a katolikus egyházzal vagy a kalocsai egyházmegyével kapcsolatosak (pl. a püspöki kar gépkocsiigénye; a kalocsai érsekség javadalmainak felosztása a földreform során).

1 A Serédi hercegprímás halálát követően összehívott első, Grősz elnöklete alatt tartott püspökkari értekezleten sem tapasztalható a kalocsai érsek viselkedésében változás.

131 Bár ő vezette le a konferenciát, ennek ellenére semmivel sem aktívabb, mint azokon a konferenciákon, amelyeken még Serédi Jusztinián életében vett részt.

132 Hamis az a beállítás, amelyet az államvédelem igyekezett kialakítani Grősz Józsefről, miszerint karrierista, hatalomvágyó lett volna, illetve, hogy „számított arra, hogy ő fogja betölteni az esztergomi érseki, egyben hercegprímást széket".

133 Felvetődik, hogy egyáltalán volt-e realitása Grősz József esztergomi érseki kinevezésének. Az Ideiglenes Kormány 1945. május 25-i minisztertanácsi ülésén gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter tett javaslatot a hercegprímás személyére. Teleki jelöltjei sorrendben Bánáss László debreceni plébános, Márton Áron gyulafehérvári püspök, Grősz József kalocsai érsek, Czapik Gyula egri érsek és Mindszenty József veszprémi püspök voltak. Rövid vita után, Vörös János honvédelmi miniszter javaslatára a kormány tagjai úgy határoztak, hogy csak három nevet tüntetnek fel a Szent" Lásd a 4. számú dokumentumot. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4. 127 Vö. Mészáros István: A „homo regius"-fikció. Valóság, 1995, 4. szám. 68-79. p. 128 Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995, 213-216. és 223. p. 1945. május 2. és 29. közötti bejegyzés. 129 Lásd a 27. számú dokumentumot. Grősz József önvallomása. 1951. május 25. A 10. pontban részletesen írt a szövetséges hatalmak képviselőivel történt találkozóiról. 130 PIL 274. f. 7/247. öe. Grősz József és Mindszenty József levelezése a miniszterelnökkel. 131 Vö. az 1945. május 24-i püspökkari értekezlettel. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szerk.: Bcke Margit. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae. 14.) Köln-Bp., 1996, 27-51. p. 132 Vö. Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Bp., 1984, 231-319. p. 133 Lásd a 4. számú dokumentumot. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4.