A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

enciklikát adott ki, az egyik az egyházi zene megreformálását rendeli el (1903), a másik a keresztényszocializmus irányítására vonatkozik (1903). Elrendelte az egész kánoni jog újbóli kodifikációját. 1908-ban újjászervezte a Római Kúriát. 1909. évi bullájával megszüntette a pápaválasztásoknál eddig szokásos állami vétójogot. XI. PIUS (1857-1939) családi neve Achille Ratti. A filozófiát és a teológiát Milanóban és Rómában végezte. 1879-ben szentelték pappá. A doktorátus megszerzése után a héber nyelv tanára lett a milanói szemináriumban. 1914-től apostoli protonotárius és a vatikáni könyvtár prefektusa. 1918- ban lengyelországi apostoli vizitátor. 1919- től lepantói címzetes érsek és varsói nuncius. Bíbornok, egyben milanói érsek 1921-től. Pápává választották 1922. február 6-án. Kiegyezett a fasiszta kormányzattal, és 1929. február 11 -én a lateráni szerződésben elintézte a katolikus egyház és az olasz királyság között 1870 óta fennálló vitás a kérdéseket. Lemondott a pápai állam régi területeiről, aminek fejében az állam elismerte Vatikán-állam szuverenitását. Előmozdította az Actio Catholica kifejlődését, számos egyházi tudományos intézetet alapított vagy újjászervezett. Nagyhatású körlevelei: Quadragesimo anno - a szociális kérdésről, Casti connubii - a házasságról és a Divini illius Magistri - a nevelésről. Jelszava: „Krisztus békéje Krisztus országában". XII. PIUS (1876-1958) családi neve Eugenio Pacelli. XI. Pius államtitkárát gyakran „német" pápaként emlegetik 12 évi müncheni és berlini nunciusi tevékenységére utalva. 1939. március 2-án választották pápává. Politikai ideálja a konzervatív monarchia volt. A második világháború kitörésekor eredménytelenül próbált közvetíteni a szemben álló felek között. Ugyanakkor Németországot nem volt hajlandó agresszorként megbélyegezni. A zsidók mentése érdekében minden egyházi eszközt megragadott, de szavát az üldözöttek érdekében nyilvánosan nem emelte fel. A háború után 32 új bíborost kreált, köztük Mindszenty Józsefet. Működését a marxizmussal és a kommunizmussal szembeni kérlelhetetlen gyűlölet jellemezte. PLOJHAR JOSEF (7-1981) csehszlovák katolikus békepap. Egyházi hozzájárulás nélkül vállalt politikai szerepet, húsz évig egészségügyi miniszter volt, de azt nem tudta elérni, hogy a korházakban haldokló katolikusokat papok kereshessék fel és felvehessék az utolsó kenetet. PONGRÁCZ ALAJOS (1909-1951) gimnáziumi tanár. 1946-ban nem igazolták, mivel a két világháború között kapcsolatban állt a Vkf/2-vel. Igaz, csak fordítást végzett. Mivel tanári álláshoz nem jutott, az USA budapesti követségén lett tisztviselő. így vonták be a Grősz-perbe, mint az összeesküvés közvetítőjét az amerikaiak felé. A Grősz-perben tanúvallomást tett, majd ügyét a katonai bíróság tárgyalta. Halálra ítélték és kivégezték. PRIMUSZ KÁROLY a Grősz-per idején államvédelmis hadnagy. PRZIBISLAWSKY FERENC (1922-1951) a Grősz-perben (1951) tanúként szerepelt, mint a Grősz-féle összeesküvés legitimista katonai csoportjának egy tagja. Beismerte, hogy kapcsolatban állt a Jugoszláviában állomásozó magyar fegyveres csapatok vezetőjével, Oszlányi Kornél tábornokkal. Ügyét a katonai bíróság tárgyalta. Halálra ítélték és kivégezték. PUTTERER PÉTER (1915-1989) kalocsai egyházmegyés pap. Káplán, majd plébános Madarason. Külföldre távozása után Németországban szolgált. RAFFAY ALFONZ (1911-1994) kalocsai egyházmegyés pap. A gimnáziumot (1927-1931), és a teológiát is Kalocsán (1931-1936) végezte. 1936-ban szentelték pappá. 1950-ig káplán és plébános helyettes Bátyán, Garán, Hercegszántón, Katymáron, Csikérián, Tompán és Dusnokon. 1950. június 27-én letartóztatták. 1953-ban szabadult. 1992-ben a székesfehérvári papi otthonban lakott. RAFFAY IMRE (1900-1983) kalocsai egyházmegyés pap. A gimnáziumot (1911-1918), és a teológiát is Kalocsán (1918-1922) végezte. 1923-ban szentelték pappá. Káplán volt Baja-Belvárosban, Mélykúton, Nagybaracskán, Sükösdön, 1944-től érseki tanácsos. 1949-től több községben lelkipásztor. RAJK LÁSZLÓ (1909-1949). Magyar-francia szakos tanárnak készült, Eötvös-kollégista. 1931 óta tagja a MKP-nak. Többször letartóztatták,