A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

JÁNOSI JÓZSEF (?-l 965) jezsuita szerzetes, filozófiaprofesszor. A SZER első munkatársai közé tartozott. Egyetemi tanár, ellenezte Mindszenty József politikai irányvonalát. JOANNOVICH EMIL (1891—?) ügyvéd, politikus. 1945 áprilisától néhány hónapig Esztergom-Komárom megye főispánja, a Nemzeti parasztpárt tagja. 1945 és 1950 között a Pénzintézeti Központ alelnöke, 1948 és 1955 között a budapesti ügyvédi kamara elnöke. Mindszenty József másodsorban őt hatalmazta meg védelmével, de mégsem látta el a jogi képviseletet. Grősz József kalocsai érseket védte 1951-ben. JÓZSEF ÁGOST főherceg (1872-1962) magyar királyi herceg, tábornagy. József főherceg legidősebb fia. Tökéletes magyar nevelésben részesült s középiskolai tanulmányainak végeztével (1890) a katonai pályára lépett, minden fegyvernem kötelékében szolgált. 1893-ban főhadnagy, 1905-ben már ezredes és ezredparancsnok. Közben befejezte jogi tanulmányait is. Ismert vadász volt, több könyve is megjelent vadászélményeiről. 1927 óta a magyar felsőház tagja volt. JUHÁSZ LÁSZLÓ államvédelmis ezredes, a Vizsgálati Főosztályvezetője 1951 és 1953 között. KÁDÁR (CSERMANEK) JÁNOS (1912-1989) írógépmüszerész, kommunista politikus. 1931ben kapcsolatba került a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, 1933-ban már a titkárság tagja. 1933 és 1935 között börtönben ült. 1942-ben az illegálisan újjászerveződő kommunista párt központi bizottságának tagja. 1943 febaiárjától a párt vezető titkára. Négy hónap múlva feloszlatta a KMP-t és létrehozta a Békepártot. 1944 júniusában a Jugoszláv határon, mint katonaszökevényt letartóztatták, de nem ítélték a haditörvényszéki gyakorlatnak megfelelően halálra, csak két évet kapott. Négy hónap múlva már újra Budapesten van. 1944 novembere előtt újra elfogják, de az akkor már érvényben lévő Beregfy-féle felkoncolási parancs ellenére sem végzik ki, hanem Németországba akarják szállítani. Megszökik. 1945 után 1948 ig a Magyar Kommunista Párt budapesti titkára, 1951-ig az MKP, illetve az MDP KV, PB és Titkárságának tagja. 1946 és 1951 között a kommunista párt főtitkárhelyettese. 1948-tól 1950- ig belügyminiszter jelentős szerepet játszott többek között Rajk László elítélésében. 1951- ben Kádárt is letartóztatták, másfél évet ült. 1956. október 25. és október 30. között az MDP első titkára, majd elárulta Nagy Imrét és a forradalmat. 1956 novemberétől haláláig az MSZMP KB tagja. 1956-1988 között a PBnek is tagja, 1956-1985 a párt első titkára, majd főtitkára (1985-1988), végül haláláig elnöke. KAISER JÓZSEF (1920- ) kalocsai egyházmegyés pap. A gimnáziumot Travnikban és Zágrábban (1933-1941), a teológiát Kalocsán végezte el ( 1941 -1 946). 1946-ban szentelték pappá. A Kalocsai Főegyházmegye külföldön élő papjaként Grünauban (Ausztria) szolgált. Nyugalmazott plébánosként él Ausztriában. KÁLLAI GYULA (1910-1996) kommunista politikus. Az 1930-as évektől a baloldali egyetemi mozgalmakat szervezte. 1939 és 1944 között a Népszava szerkesztőségében dolgozott. A Márciusi Front és a Magyar Történelmi Emlékbizottság egyik szervezője. 1945-ben miniszterelnökségi államtitkár. 1946-tól az MKP KV kulturális osztályát vezette. 1949 és 1951 között külügyminiszter. 1951-ben letartóztatják, 1954-ben szabadult. Népművelési miniszterhelyettes. 1957 után művelődésügyi miniszter. 1960 és 1965 között a Minisztertanács elnökhelyettese, majd 1967-ig elnöke. KELEMEN KRIZOSZTOM (1884-1950) pannonhalmi főapát. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, oklevelét a budapesti egyetemen szerezte. Pápán tanít, majd Nyalkán káplán. 1926-tól a budapesti bencés gimnáziumban tanít. 1928-tól a győri rendház főnöke a gimnázium igazgatója. 1929-ben a pannonhalmi főapát helyettese, 1933 óta pannonhalmi főapát. 1943 és 1945 között az MTA tagja. 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált. KERNER ISTVÁN (1889-1960) kalocsai egyházmegyés pap. A gimnáziumot Szatmárnémetiben és Kalocsán (1900-1908), a teológiát Rómában (1908-1915) végezte. Római bölcsész és teológiai doktor. 1914-ben szentelték pappá. Káplán lett Bácskertesen, majd 1916-tól hittanár Szabadkán. 1918-tól a kalocsai nagyszemináriumban a filozófia és dogmatika tanára. 1919-től lelki igazgató és zsinati vizsgáló. 1922-től zsinati bíró. 1928-ban kinevezték