A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

FODOR LAJOS a Grősz-perben Vezér Ferenc pálos szerzetes jogi védelmét látta el. FRIEDRICH ISTVÁN (1883-1958) gyáros, politikus. A budapesti és a charlottenburgi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd Budapesten és Berlinben jogot hallgatott. 1908-ban önálló gépgyárat alapít Mátyásföldön. 1918-ban Károlyi Mihály kormányában hadügyi államtitkár. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, de megszökött. Részt vett a Peidl-kormányt eltávolító puccsban. József főherceg megbízása alapján 1919. augusztus 7-től november 25-ig miniszterelnök, majd 1920. március 15-ig hadügyminiszter. A húszas években különböző keresztény és jobboldali szervezetek tagja, részt vett a királypuccsokban is. A két világháború közötti időszakban képviselő, majd visszavonult a politikától. 1951 -ben hamis vádakkal letartóztatták és a Grősz-per egyik mellékperében, mint elsőrendű vádlottat 15 évre ítélték. FRIGYES főherceg (1856-1936) Károly Ferdinánd főherceg fia. 1879-ben ezredes a hadseregben, 1889-ben altábornagy és a pozsonyi V. hadtest parancsnoka. 1893-ban táborszernagy, 1907-től az osztrák Landwehr főparancsnoka, 1910-ben csapatfelügyelő lett. 1914-ben, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után I. Ferenc József őt bízta meg a mozgósított seregek főparancsnokságával (Hötzendorf Conrad vezérkari főnökkel együtt 1916 végéig). Ferenc József halála után IV. Károly, mint új uralkodó, átvette a főparancsnokságot és Frigyes főherceg visszavonult. A világháború után birtokainak legnagyobb részét a cseh és a szerb kormány elkobozta. A Tanácsköztársaság bukása után állandó lakóhelyül a mosonmagyaróvári birtokát választotta, ahol teljes visszavonultságban csak gazdaságának élt. GASCOIGNE, ALVARY DOUGLAS FREDERICK (1893-1970) brit diplomata, 1944 végétől 1946 nyaráig az angol politikai misszió magyarországi vezetője. GÁSPÁR MÁRTON (1918-?) ÁVH-s alezredes, 1954-től az Orion Gyárnál rendészeti osztályvezető volt. GÉMES KÁROLY ( 1926- ) kalocsai egyházmegyés pap. A gimnáziumot 1936 és 1944 között Travnikban és Kalocsán, majd a teológiát Budapesten és Grazban végezte (1944-1950). A Kalocsai Egyházmegyéből exkardinálták, 1945 után külföldön maradt, ma is ott él. GERŐ (SINGER) ERNŐ (1898-1980) kommunista politikus. A Tanácsköztársaság idején kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1919 után Bécsben és Bukarestben élt. 1922-ben illegálisan hazatért, letartóztatták és 15 évi börtönre ítélték. 1924-ben fogolycserével került ki a Szovjetunióba. A 30-as években Európa számos országában dolgozott, mint Komintern megbízott, részt vett a spanyol polgárháborúban. 1942-1944-ben a Vörös Hadsereg főcsoportfőnökségén dolgozott. 1945 után az Ideiglenes Nemzeti Kormány kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere, majd 1949-ig közlekedésügyi miniszter. 1948-1949-ben egyidejűleg pénzügyminiszter is. 1949 és 1952 között államminiszter és a Népgazdasági Tanács elnöke, 1953-1954-ben belügyminiszter. 1956-ig a minisztertanács elnökhelyettese. 1945-től kezdődően tagja a kommunista párt KV-nak és PB-nek. 1948 és 1956 között a Titkárságnak is. 1956 júliusától október 25-ig a párt első titkára. 1956 és 1960 között a Szovjetunióban élt, 1962-ben kizárták az MSZMP-ből. Nyugdíjasként fordításból élt. GERŐ TAMÁS a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy, majd őrnagy. GIDÁLI GÁBOR a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy. GLATTFELDER GYULA (1874-1943) csanádi püspök. 1896-ban szentelték pappá, hitoktató, majd központi papnevelő intézeti tanulmányi felügyelő. 1900-ban ő alapította a Szent Imre Kollégiumot. 1909-től Budapesten a hittudományi karon a hitszónoklat tanára. 1911-től csanádi püspök. 1923-ban az egyházmegye székhelyét Temesvárról Szegedre helyezte át, számos egyházi építkezésbe kezdett (tanítóképző, papnevelde). 1942-ben a pápa kinevezte kalocsai érsekké, de betegsége miatt székhelyét nem foglalta el. GOMBOS KÁROLY (1907-1982) kalocsai egyházmegyés pap. A gimnáziumot Pécsett és Kalo-