A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

lom után szentelték pappá. Egy évet az innsbrucki egyetemen tanult. 1926-tól a budapesti egyetem teológia karán egyházjogot tanít. 1929-ben és 1934-ben a hittudományi kar dékánja, 1942 és 1948 között a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanított. 1948. december 26-án letartóztatták, a Mindszentyper másodrendű vádlottjaként 15, majd másodfokon 12 évre ítélték. Az Elnöki Tanács kegyelméből 1956 februárjában szabadult. Súlyos betegen került Pannonhalmára, ahol hamarosan meg is halt. BARANYAI LIPÓT (1894-1970) közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az MTA tagja. Bírói, ügyvédi oklevelével 1912-től a Budapesti VI. kerületi Járásbíróságon, 1920-tól az igazságügy-minisztériumban, 1921-től a Pénzintézeti központban dolgozott. 1928-ban került a Magyar Nemzeti Bankhoz, 1931-től jogtanácsosa, 1935-től helyettes-, 1936-tól vezérigazgatója, 1938-1943 elnöke. Állásáról lemondott, nyugállományba vonult. 1944-ben a németek letartóztatták. A háború után a Takarékpénztárak és Bankok egyesületének, és a Magyar - Amerikai Társaság elnöke. 1948-ban Angliába távozott, a Bank of England könyvtárában dolgozott, majd az USA-ba emigrált. A Világbank utazó képviselője lett, a hatvanas évektől haláláig a Deutsche Bundesbank tanácsadójaként dolgozott. BÁRD JÁNOS (1908-1982) kalocsai egyházmegyés pap, segédpüspök. A gimnáziumot 1919 és 1927 között Nagykárolyban, Nyírbátorban, Nagykállón és Kalocsán végezte. Teológiai tanulmányait Rómában végezte (1927-1935). A bölcsészeti doktorátust 1930-ban, a teológiait 1935-ben szerezte meg Rómában. Káplán Hajóson, majd Baján kollégiumigazgató. Budapesten a Szent Imre Kollégium prefektusa (1939-1946). 1943-tól a budapesti egyetemen tanít. 1944-ben az A. C. igazgatója. 1946-tól érseki tanácsos, majd az A. C. országos főtitkára, 1947-től igazgatóhelyettese. 1951-ben címzetes ulpiai püspök. 1951-1953 között a Szegedi Hittudományi Főiskola rektora és tanára. 1954-től elkipásztori szolgálatot teljesített Kalocsán, 1962-től Kerekegyházán, majd 1967-től Öregcsertőn. 1970-től újra Kalocsán élt, az érseki palotában lakott. 1947-től haláláig a Kalocsai Főszékeskáptalan ifjabb mesterkanonoki stallumát viselte, előmenetele az adott politikai helyzetben nem volt lehetséges. BÁRDOSSY LÁSZLÓ (1890-1946) diplomata, miniszterelnök. 1934 és 1941 között bukaresti magyar követ, 1941-ben külügyminiszter. Teleki Pál öngyilkossága után (1941. április 3.) miniszterelnök és külügyminiszter. Miniszterelnöksége idején Magyarország belép a háborúba Jugoszlávia, majd a Szovjetunió ellen. Ezért 1946-ban mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték. BERECZKY ALBERT (1893-1966) református püspök. Tanulmányait Budapesten, Pápán és Bázelben végezte. 1930-tól budapesti lelkész. 1938-tól megszervezte az üldözötteket mentő szolgálatot. 1945 után rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban államtitkár volt. 1948 és 1958 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki tisztét töltötte be. Vezetője volt a református konventnek és zsinatnak. Az egyházi békemozgalom vezető személyisége, az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront elnökségének tagja volt. BÉRES ANDOR a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy. BERESZTÓCZY (BARTMANN) MIKLÓS (19051973) kanonok, pápai kamarás. 1930-tól prímási levéltáros, majd 1939 és 1947 között a VKM I. (katolikus) ügyosztályát vezette. Az A. C. igazgatója volt. 1948 novemberében, a Mindszenty per előkészítése idején tartóztatták le. A Népbíróság 1949. március 10-én 8 havi fogházbüntetésre ítélte Mindszenty József esztergomi érsek feljelentésének elmulasztása miatt. Büntetését a buda-déli és kistarcsai internáló táborokban töltötte le. 1949 nyarán szabadult. 1950 és 1956 között a Katolikus Papok Országos Békebizottsága elnöke, a papi békemozgalom meghatározó személyisége 1950-től haláláig. 1950-től esztergomi káptalani helynök, 1951-től 1956-ig esztergomi általános helynök és a budapesti Szent Ferenc Sebeitemplom lelkésze (1957-1973) volt. Országgyűlési képviselő (1953-1973), az országgyűlés elnöke (1961-1973). Érseke, illetve a pápa határozata alapján felfüggesztették a papi szol-