A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

„Most őszintén meg kell mondanom, hogy senkinek sem hittem volna el, hogy itt ilyen jó a bánásmód, jogos tehát az, hogy sokat hangoztatják, hogy ők nem olyan rosszak, mint a hívők [gondolják]

451

." d) Milyen igaza volt Péter altábornagynak, az újságot elolvassák az emberek, egy hét múlva elfelejtik, mi pedig egész életünkön át, hordjuk azt a keresztet, amit itt a vállunkra veszünk. e) A rabomobilra nagyon panaszkodott, olyan meleg volt, hogy még a mellénye is átázott. Ez vette legjobban igénybe a szívét, és az idegeit. Aki azt kitalálta, annak tényleg a pokol legfenekén a helye. f) Előadói többször kérdezték tőle, hogy szeretne-e Mindszentyvel találkozni, Péter altábornagy is azt mondta, hogy szeretne részére olyan ellátást biztosítani, mint Mindszentyé. Lehetséges tehát, hogy oda kerül, ahol Mindszenty van.

452 A börtönéletről keveset beszéltek előadói, ő pedig nem mert érdeklődni. Mindszentyvel feszült volt a viszonya, olyan ember, „akit mindenki tisztel, de senki sem szeret". Benyomásom: Grősz a továbbiakban is megfelelően fog viselkedni. A Vezér-ügynél lehetséges, hogy mentegetőzik, mert ezt a kérdést szereti magától távoltartani. BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 81-83. p. Gépelt, hitelesítés nélküli másodpéldány. 451 A mondat hiányosnak tűnik. 452 Lásd az I. fejezet 171. számú lábjegyzetét.