A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
lesnek tűnt a letartóztatott előtt a kínzás másik fajtája is; a lelki gyötrés, a hozzátartozókkal való zsarolás. Grősz Józseffel szemben nem alkalmaztak ilyen módszereket. Öt azonban így is rendkívül megviselte a kihallgatások menete, a számára teljesen szokatlan körülmények. A vele foglalkozó kihallgatótiszt is elkövetett mindent, hogy minél előbb megtörje. Az iratokból nem derült ki, hogy mivel érte el Vajda Tibor Grősz érsek kifakadását: „Kívánja azt, hogy az előadó a pokolba kerüljön, ott 5 millió évig hallgassak ki, majd ő hallgasson ki 5 millió évig, de úgy, hogy egyetlen kérdésére se kapjon választ. Ezután 5 millió évig pofozzák azért, amit nem csinált, majd 5 millió évig pofozzák azért, amit csinált. Egyébként az előadó igen ideges, szemtelen csirkefogó, akinek a természete egyébként is rosszindulatú. " 19 El lehet képzelni, hogy komolyan hatottak Grőszre az előadó módszerei, ha katolikus főpap létére a fentieket kívánta Vajdának. Mindent egybevetve az előadó nem ért el a 64 éves érseknél olyan gyors sikert, mint szerette volna. Mégsem verték meg Grőszt. Talán felsőbb utasításra tekintettek el az erőszaktól. Elképzelhető, hogy a nyilvános perben nem akarták még a látszatát sem kelteni a kényszerítettségnek. Az is lehet, hogy Vajda annyira kiváló „szakember" volt a maga területén, hogy tudta, másképp is sikert érhet el az érseknél. Néhány nap eredménytelenség után Grősz József az AVH rettegett pincéjébe került. „Az előadó V. 24-én este nem volt megelégedve Grősz magatartásával és ezért rövid kihallgatás után intézkedett, hogy vigyék a pincébe. Itt mindent elszedtek tőle, egy nyirkos cellába kerüli, aminek egyetlen bútorzata egy fapriccs. Takarót nem kapott. Aludni nem tudott. A bánásmód ellen nem volt kifogása."*® A kihallgatások, a végtelennek tűnő önvallomások íratása azonban a pincében tartás idején is tovább folytak. Ugyanakkor a pincében töltött napokban az érsek nem kapott semmit enni. De nemcsak az élelmet vonták meg tőle, hanem kiderült, hogy Grősz szenvedélyes dohányos, ezért újabb kényszerítő eszközként elvonták cigarettaadagját is. A pincében eltöltött idő határozottan hatott a fogolyra: „Grősz nyugodt, de megtört, tele van panasszal. Durván bánnak vele a fogdában, enni nem kapott, előadója is rosszindulatú, ígérte neki, hogy holnap felhozatja a pincéből, de nem hisz neki. A kemény fekhelyet már kezdi megszokni, aludni is tud, de nagyon fázik, tegnap este a hideg is kirázta."* 1 Három nap után a kalocsai érsek megtört. Először még csak önigazolást keresett az együttműködésre, hogy elfogadja egy szembesítés során a rá nézve terhelő vallomást: „Grősz nem mondja azt, hogy nem igaz, csak azt, hogy nem emlékszik rá. Ilyen módon még az egyházi bíróság is Szabó páter állítását fogadná el, így Grősz nem látja semmi akadályát annak, hogy elismerje azt, hogy Szabó páter tájékoztatásáról tudomása volt. " n Miután az első lépést már megtette, aláírta a rá nézve terhelő vallomást is: „Grősz röviden tájékoztatott, hogy ma kora reggel előadója felhozatta a Lásd a 24. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 24. 80 Lásd a 34. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról - folytatás. 1951. május 27. 81 Lásd a 35. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról - folytatás II. 1951. május 27. 82 Uo.