A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
rendszerre. - Csütörtökön a békebizottság küldöttségileg megjelent Darvasnál és kérte az alsópapság helyzetének megjavítását. Darvas igen unottan fogadta őket és megígérte, hogy kérésüket a legközelebbi minisztertanács elé terjeszti. A pénteki minisztertanács már meg is oldotta a kérdést, sőt másnap már számfejtették is az illetményeket. Minderről a püspöki kar egyáltalán nem tudott és a békebizottsági papokkal is cirkuszt járattak, mert világos volt, hogy a kormányzat által előre elhatározott dologról volt szó. 327 4. ) Alezredes előadója mondta neki, hogy vallásszabadság van, de aki párttag, az ne járjon templomba. - A való helyzet az, hogy igen sok kommunista párttag vallásos, de nem merik gyakorolni vallásukat és ezért keresztelni, esküvőre, gyónni és egyéb ájtatosságokra a szomszéd faluba vagy a harmadik határba kénytelenek eljárni. 5. ) Sok zsidó is disszidált, mert hiszen ez a rendszer nem tetszik a zsidóságnak sem, hiszen a zsidóság életgyökerét, a kereskedelmet és vállalkozást teljesen lehetetlenné tették. 328 Ettől függetlenül azonban az országot 5 zsidó dirigálja: Rákosi, Gerő, Vas, Farkas és Révai. Beszélnek arról is, hogy Varga és Friss vannak a háttérben és az a helyzet, hogy sokszor nagyobb a szava annak, aki a háttérben marad, mint aki előtérben van. 6. ) Tegnap szóba hoztam Grősz előtt azt a problémámat, hogyan oldjam meg a védőm kérdését. Grősz nem reagált. 329 7. ) Kalocsa környékén a kulákok általában még jól tartják magukat. Különösen olyan helyeken ilyen a helyzet, ahol a párttitkár helybeli és ismerve a helyi viszonyokat, reálisan jár el és nem becstelenül. Ahol idegen a párttitkár, az legtöbbször gazember és a becsületes magyar embereket üldözi. Ezek közül már sokat agyonvertek. A párttitkárokra és a tszcs.-vezetőkre is nagy nyomást gyakorol a rendszer. Előfordult, hogy egy párttitkár többször lemondott, de nem fogadták el a lemondását. Egyszer dühösen földhöz vágta a pártkönyvét, szidalmazta Rákosit és kijelentette, hogy nem hajlandó tovább ezt a gyalázatot csinálni. Másnap letartóztatták. BFLXXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 125-126. p. és Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 157-158. p. Gépelt, hitelesítés nélküli másodpéldány. 327 Lásd az 5. számú dokumentumot. Az MDP KV Titkárság határozata a párt egyházpolitikájának irányvonaláról. 1951. május 4. 328 A Magyar Népköztársaság és Izrael állam között 1949. október 29-én létrejött megállapodás értelmében 3100 fő vándorolhatott ki Magyarországról a zsidó államba. Elsősorban idős emberek és cionisták, többen családegyesítésre hivatkozva hagyták el az országot. 1953-ig csaknem 3000 magyar zsidó legálisan ki is vándorolt a megállapodás értelmében Izraelbe. Ugyanakkor 1953-ban több turnusban is érkeztek visszavándorlók a VII. kerületbe, ahol ezzel kapcsolatban némi antiszemita hangulatot tapasztaltak a kerületi tanács előadói. BFL XXIII. 134. Fővárosi Tanács Egyházügyi Hivatal ügyviteli iratai. 1953. 329 A fogdahálózati ügynök biztosan az ÁVH-s nyomozók utasítására tette fel Grősznek a kérdést abból a célból, hogy kipuhatolják az érsek véleményét, esetleges szándékait a védőügyvédet illetően.
