A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
tam-e alá. Én a valóságnak megfelelően megerősítettem Gyomlay előtt, hogy én írtam alá a nyilatkozatot. Néhány hét múlva Gyomlay ismételten felkeresett Farkas társaságában és közölte, hogy az amerikaiak határozott kérésére most már egyenként ki kell neveznem a kormány tagjait. Farkas és Gyomlay közölték azt, hogy ők Bozsikkal már össze is állították a teljes kormánylistát. Én ekkor azt mondtam, hogy a teljes kormány tagjainak kinevezését egyelőre nem írom alá, mert ezt még időszerűtlennek tartom, s ezzel csupán nagyobb veszélynek tenném ki az összeesküvés minisztereknek kinevezett tagjait. Itt megjegyzem, hogy a 290 millió dolláros amerikai kölcsön kéréséről szóló nyilatkozatot ugyanilyen indoklással, szintén nem írtam alá. Lehetséges, hogy Farkas, vagy Gyomlay kérésére valamilyen egyéb nyilatkozatot, vagy nyilatkozatokat is aláírtam, de határozottan csak a már részletezett, három irat aláírására emlékszem. Farkas Endre rendszeresen beszámolt nekem - mint az összeesküvés vezetőjének - az összeesküvéssel kapcsolatos összes eseményekről. Különböző találkozásaink alkalmával azt is kérte, hogy személyesen jelöljem meg, kiket tartok megfelelőnek a miniszteri, főispáni és alispáni posztok betöltésére. így Farkassal pl. a kormány egyes tagjainak személyére vonatkozó megbeszéléseink során Bozsik Pál miniszterelnökségéről, Farkas igazságügyi megbízásáról s báró Apor Gábor külügyminiszteri megbízásáról tárgyaltunk. Később Bozsik miniszterelnöki jelölése elesett, miután Farkas közlése szerint az amerikaiak nem tartották helyesnek, ha egy pap lesz az átmeneti kormány vezetője, s így a tömegek várható ellenállásának letörésére teendő erőszakos intézkedések egy pap nevéhez fűződnének. Én az amerikaiaknak ezt a véleményét osztottam, és felvetettem, hogy Bozsik helyett Friedrich István kellene miniszterelnökké kinevezni, aki úgy gondoltam, hogy megfelelő lenne, miután 1919-ben, a Tanácsköztársaság leverése után, az ellenforradalom első miniszterelnökeként, hasonló szerepet töltött be. Előadom még, hogy kb. 1950 tavaszától több megbeszélést folytattam a rendszerváltozással kapcsolatos terveimről Payr Hugó volt képviselő, ismert legitimista politikussal, aki maga is igyekezett elősegíteni Friedrich miniszterelnöki jelölését. Payr Hugó eredetileg Mindszenty bizalmas politikai informátora volt. 1949 tavaszán kezdte el számomra is folytatni a korábban Mindszenty számára végzett bizalmas politikai információk gyűjtését, melyekre szóban, vagy írásban tett nekem rendszeresen jelentést. Kb. 1950 nyarán Payr Hugó és Friedrich egy esküszöveget állított össze, melyet Friedrich, mint jövendőbeli miniszterelnök már előre le akart tenni kezembe, hogy bebiztosítsa miniszterelnöki megbízatását. Payr Hugó 1950 nyarán a Tárogató úti zárdában átadta nekem írásban az eskü szövegét, melynek tartalma kb. a következő volt: „Ha Isten akarata folytán és a katolikus egyház főpapjainak segítségével az állami főhatalom a kezembe kerül, visszaállítom az ezeréves magyar királyságot királyával az élen és visszavezetem az országot az ősi alkotmányhoz." Az eskü szövegét én elolvasása után helyeseltem, de közöltem Payrral, hogy még nem tartom aktuálisnak az eskü letételét.
