A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
A megállapodás aláírása után megszűntek a direkt és nyílt támadások az egyház és a püspöki kar ellen. Az újságok hallgatnak a klerikális reakcióról. Ezóta inkább az egyházi fegyelmet igyekeznek rontani, a katolikus papok országos békebizottsága útján, amelyet 1950. augusztus elején létesítettek azok a papok, akiket Balogh István, volt államtitkár, csanádi felfüggesztett pap és Horváth Richárd cisztercita hívtak össze. 186 Jelen volt a budapesti egyetem aulájában 270 pap, köztük 70 szerzetes, nagyobb részt ferencesek, a kapisztránus rendtartományból. A szerzeteseket részben kényszertartózkodási helyükről irányították arra a gyűlésre. A világi papságból sokan rendőrségi terror következtében jelentek meg. Jelen volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter is. A legnagyobb csodálkozás[t] bizonyára Lombos László ferences rendi apostoli prefektus jelenléte váltotta [ki], aki a hivatala jelvényeivel ült az elnökségi asztalnál. Balogh s Horváth a nép és haza szeretetéről szavaltak, amelyek nagyon jól összeegyeztethetők Krisztus evangéliumával. Továbbá a békéről, amelyért az imperialista hatalmak kivételével az egész világ harcol. Kritizálták a Vatikán külpolitika187 1RS ját, a magyar püspökök eljárását és Plojhárnak, mesterüknek, híres distinkcióját ismételgették: Az apostoli Szentszék és az egyházi felsőbbség iránti engedelmességről, de a remélt hatás nélkül. A megjelent papok, akiket bőségesen traktáltak étellel és itallal, javarészében tanúságot tettek az apostoli Szentszékhez és a püspöki karhoz való ragaszkodásukról, élénk tüntetéseikkel, valahányszor az apostoli Szentszéket vagy a püspöki kart megnevezték. 189 Mégis kimondották a papok békebizottságának megalakulását, felsorolva a tagok között olyanokat is, akik jelen sem voltak. Egy héttel később Balogh és Horváth összehívta a bizottságot egy a váci püspök ellen való akcióra, mert három papot a budapesti gyűlésen való megjelenés miatt maga elé idézett. A bizottság tagjai közül Baloghon és Horváthon kívül megjelentek nyolcan, akik az előterjesztést egyhangúlag elutasították. A bizottság engedetlen tagjai vagy önként otthagyták a bizottságot, vagy kitették őket a bizottságból. Kb. Szent István ünnepe előtt a békebizottság körlevélben utasításokat adott a plébánosoknak, hogy miről prédikáljanak az ünnepen, de kevés eredménnyel. Az egyházi főhatóságok ugyanis kellő időben figyelmeztették a papságot a 686. és 1347. kánonok aláírásaira, 190 melyek szerint senkinek sincs joga, bármit előírni az Isten igéjének hirdetésére vonatkozóan a püspökön kívül. A békepapi mozgalom indulásához lásd Pál József: Békepapok. Bp., 1995. 19-35. p. 187 Josef Plojhar csehszlovák papról van szó, aki egyházi engedély nélkül egészségügyi miniszter lett és a posztot húsz évig betöltötte. 188 Distinctio (lat.): megkülönböztetés. 189 A magyar katolikus békepapok 1950. augusztus 1-jei gyűléséről, a külsőségekről érzékletes beszámolót közöl: Pál József: Békepapok. Bp., 1995. 26-28. p. 190 Helyesen: előírásaira. Itt, és a továbbiakban is, az egyházi kánonokra történő hivatkozások a Vatikánban 1951-ben kiadott Codex Iuris Canonici (CIC) alapján történnek. A 30a. számú dokumentum részletesen ismerteti a jelen dokumentumban említett kánonokat. A 686. kánon az egyházi egyesületekkel foglalkozik (CIC 204. p.), az 1347. kánon pedig a szentbeszédről rendelkezik (CIC 366. p.).
