A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
ELŐSZÓ
gyengéit is kihasználva alakították sorsát (egészen haláláig). A fiatal zsidó, akinek szinte egész családját kiirtották a háborúban, majd rövid közjáték után az AVH-hoz került, ahol szédítő karriert futott be, hogy aztán váratlanul elbukjon. A vezérőrnagy, aki a Horthy-hadseregből lett a Néphadsereg főtisztje, majd egy koncepciós ügy miatt halálraítélt, kegyelemből életfogytos, végül az ÁVH besúgója. Megannyi karakter, jelentős átalakulásokkal teli életpályája. Az ügy bemutatása minden egyéni, személyi, politikai és társadalmi vetületével, az a társadalmi közeg, ahonnan a szereplők érkeztek, hogy sorsuk összefonódjon, már túlmutat e kötet keretein. Mégis elengedhetetlen, hogy legalább utaljunk mindezen összefüggésekre. Hiszen a szereplők sorsának, személyiségének megismerése újabb adalék a korszak megértéséhez. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a koncepciós ügyek nem egymástól elszigeteltek. Ellenkezőleg: a különböző perek szorosabban összefüggnek, mint eddig feltételeztük - lavinaszerűen követik egymást. A Rajk-per folytatása a Kádár-per, a Pálffy-peré a Sólyom-per, a Mindszenty-per pedig a Grősz-perrel folytatódik. * * * A kötet három részre tagolódik: Az első fejezetben közzétett tanulmány segíti az olvasót, hogy a Grősz József elleni eljárást elhelyezhesse az ötvenes évek egyházpolitikájában, s ismereteit elmélyítse a rendszer működési mechanizmusát illetően. Amennyire ez lehetséges volt, megpróbáltam végigkövetni az ügy szereplőinek életpályáját, ugyanakkor a politikai folyamatok bemutatása és a forrásközlés 1951-gyei véget ér. Erre azért volt szükség, hogy Grősz, az ÁVH-s előadó, illetve a fogdaügynök személyiségének teljességre törekvő elemzésével pontosabb képet adhassak az 195 l-es eseményekbenjátszott szerepükről. A kötet második fejezete tartalmazza mindazokat a fellelhető dokumentumokat, amelyek Grősz József kalocsai érsek 1951. évi letartóztatásával és bíróság elé állításával összefüggnek. A források közt való eligazodásban az olvasót bőséges jegyzetapparátus segíti. A Függelék tartalmazza a kötetben előforduló jelentősebb személyek életrajzi adatait, a névmutatót, 6 valamint a rövidítésjegyzéket. 6 A névmutató összeállításában segítségemre voltak a következő kiadványok: Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I— III. kötet, Abaliget, 1992-1996.; Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I. kötet, Pécs, 1999.; A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [1990]; Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996.; Az 1948-1950 között készített, kéziratban maradt kalocsai egyházmegyei Schematismus szövege. Az eredetit szerkesztette Gyetvai Péter, számítógépen feldolgozta Huszár Nándor; A Kalocsai Főegyházmegye Schematismusa 1975. Kalocsa, 1975.; ^4 Kalocsai Főegyházmegye Névtára 1985. Kalocsa, 1985.; Kalocsai Főegyházmegye Névtára 1990. Kalocsa, 1990.;/4 Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye jubileumi sematizmusa 2000. Kalocsa, 2000.; Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára. Kalocsa, 1998.
