Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

László István önéletrajza 1954-ből ÖNÉLETRAJZ 1889-ben születtem Marcali Somogy megyei községben. Apám magánúton elvégez­te a tanítóképzőt és tanítói álláshoz jutott, de meghalt, mielőtt a nyugdíjjogosultságot elérte volna. Anyám vanásból tartotta fenn és nevelte 3 gyermekét. A gimnázium IV. osztályától kezdve én voltam a legrosszabb helyzetben osztálytársaim közt. így elért az akkori jeles tanuló és nagyon szegény diákok sorsa: a VI. gimnázium elvégzése után a győri papnevelő intézetbe kerültem annak ellenére, hogy már ekkor olvastam Marxot s a Népszavát is figyeltem. Természetes, hogy a papnevelő intézetet nem bír­tam, ott is hagytam. Év közben felvettek a tanítóképző III. évfolyamára. Hogy csalá­dunkon mielőbb segíthessek, tanító lettem. Közben letettem a gimnáziumi érettségi vizsgát, hogy munkásbiztosító pénztári tisztviselő lehessek. Ez akkoriban egyet je­lentett a szociáldemokrata agitációban s a város - ezúttal Kaposvár - szociáldemok­rata lapjának szerkesztésében való részvéttel. A munkásbiztosítói állást nem kaptam meg, viszont népiskolától polgári iskolához kerültem, amikor a polgári iskolai tanár­képzőn már előbb megkezdett tanulmányaimat befejeztem. Népiskolánál Somogy­szob, Háromfa és Erdőcsokonya községben, polgári iskolánál Nagykátán, Debrecen­ben és Rákosszentmihályon dolgoztam. 1928-ban polgári iskolai igazgató, majd né­met nyelvi tanulmányi felügyelő, a felszabadulás után pedig általános tanulmányi fel­ügyelő lettem. 324 40, illetve 41 évi szolgálatom lejártával nyugdíjba vonultam, ami­hez akkor súlyossá vált cukorbajom is hozzájárult. Egészségi állapotom javult, így ál­lást vállaltam: előbb az I. István Gimnázium gondnoka lettem, majd az elmúlt iskolai évben betegszabadságon lévő kartársak helyettesítését láttam cl. A Tanácsköztársaság idején a „feltöltetlen" maradt II. nemzetközi zászlóalj pa­rancsnoka voltam s Mausz Rezső népbiztoshelyettes rendelkezései szerint bizalmas feladatokat végeztünk! A Tanácsköztársaság bukását követő években egy ideig a röpirati időközökben engedély nélkül megjelent folyóiratok - inkább: kommunista „fedőszervezetek" - munkatársa voltam. Majd kommunista írókról és költőkről nem kommunista folyóiratoknak írtam. Ezt a meglehetősen nehéz munkát azért kaptam és vállaltam, hogy az irodalmi fonadalom akkori tényezőit, harcosait ismertebbé te­gyem. Hozzájárultam ahhoz, hogy az agyonhallgatástól mentesüljenek. A felszaba­dulás után több folyóiratban - főleg az „Embemevelés"-ben 325 - jelentek meg cikke­László István személyi lapja szerint 1908-ban szerezte meg a népiskolai tanítói oklevelet. 1909-től Somogyszobon, 1910-től Háromfán, majd 1918-tól 1923-ig Nagykátán tanított népiskolákban, illetve miután 1919-ben polgári iskolai tanári oklevelet (magyar, történelem, földrajz) szerzett, polgári iskolá­ban. Debrecenben 1923-tól 1924-ig tanított polgáriban, majd 1924-től Rákosszentmihályra került. BFL IV. 1420. m Budapest Székesfőváros Tanácsi, majd polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai ­Székesfővárosi tisztviselők és alkalmazottak nyilvántartásainak gyűjteménye. 325 Embernevelés. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének folyóirata. Bp., 1945-1949.

Next

/
Oldalképek
Tartalom