Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI
azokról, amiket a prédikációkban a kongreganista nagylányok (köztük a Veres Pálné Gimnázium IV. osztályosai) számára mondott. Ha más adat nem lenne (de bizonyosan lesz más pozitívumunk is), akkor már csak Makiári beszédei s a lányok nagy szorgalmaskodása is elég bizonyítéka annak, hogy itt nem egyszerű hitbuzgalomról, a vallásgyakorlat szabadságáról van szó. De megkértem N. N.-t egyéb megfigyelésekre, lehetőleg arra is, hogy mise után - valakit keresve - menjen be a sekrestyébe, s tájékozódjék arról, hogy tulajdonképpen ki foglalkozik a lányokkal ott, vagy hová mennek be a lányok. Véleményem szerint a Váci utcai templom, illetve a Veres Pálné-lányok [sic!] ügye lenne most az első, aminek végére kell járni, vagy aminek alapján el kell indulni más iskolák hasonló mozgalmának felgöngyölítésére. 2. Én a városmajori templom diákmiséjére mentem. Ott a gyermekek szokott tömege gyűlt össze. A „diáknevelő" pap, a volt ferences szerzetes a szabad akaratról magyarázott prédikációjában a gyermekeknek, akiket most csak az egyik mozgalomszervező lány igazítgatott. A másik - N. N. II. a osztályos tanulónk - nem volt szokott főrendezői helyén. Arra gondoltam, hogy új beosztást kapott, másutt vesz részt - eddigi tapasztalatai felhasználásával - a diákmozgalom szervezésében. Fél 12 órára magam is a Váci utcai templomba mentem. Ide került az a volt szerzetestanár, aki a városmajori templom diákmozgalmát megerősítette, s akinek N. N. munkatársa volt. A fél 12 órai misén itt csakugyan ez a pap mondta a prédikációt, helyesebben magyarázta a mise folyamán az egyes miserészek jelentőségét, ahogy szokásos a diákmiséken. Jól elkészült a magyarázó beszéddel, hogy a templomban egybegyűltek kedvet kapjanak, s gyermekeiket elküldjék, vagy gyermekeikkel unokáikkal együtt jöjjenek el az itt is megkezdődő diákmisére. (A fél 12 órai miséknek itt úgy sem mutatkozott különösebb specialitása eddig.) Lehet, hogy ezt a misét teszik diákmisévé, lehet, hogy a másikat. Egyelőre kevés volt a gyermek. N. N. még nem mutatkozott a templomban. 3. Szombaton az lett volna feladatom, hogy a városmajori kistemplom diáklitániáján megfigyeljem a volt ferences diáknevelő pap miséjét, mivel arra lehet számítani, hogy a mise keretében nemcsak a gyónás és áldozás megvilágítására, nemcsak magyarázatra, de reakciós szellemű nevelő hatásokra is alkalmat kerít. Fél 6 előtt kisebb gyemlékcsoport várt, illetve hancúrozott a kistemplom előtt. Odajött a diáknevelő pap s azt mondta nekik: „Nem hallottátok, hogy ma ünnep van (szeplőtelen fogantatás 10 ), kötelező ünnep, ma este szentmisére kell mennetek. Gyermcklitánia szerdán lesz." Ez a megfigyelésem tehát elhalasztódott. 4. Bent a templomban szombaton este megint a nagyfiúk és nagylányok serege gyónt Havass Géza gyóntatószékében. A kisebbek vasárnap a diákmisén gyónnak. S a déli fél 12 órás misén is, ahol szintén sok a gyermek. Pénteken este mise előtt idős gyónó ment be Havass Géza gyóntatószékébe. Gyónó: „Még egészséges vagyok és December 8-ra esik Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe.
