Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

cius 3 l-ig a Fővárosi Tanács VB egyházügyi előadójaként dolgozott.

7 További sorsa egyelőre ismeretlen.

8 Ha párhuzamosan nézzük László és Szerényi életrajzát, akár azt is lehetne mondani, hogy semmi azonos, semmi kapcsolódás nincs a két életútban, mégis találkozott kettőjük sorsa a párt „megbízásából". Az 1951:1, törvény értelmében állították fel a Minisztertanács alá rendelt Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH).

9 A hivatal központjának megszervezése után (1951. május) nagyon hamar kiépültek a megyei tanácsok, illetve a fővárosi tanács mellett működő egyházi megbízottak állásai. Kossá István, az ÁEH elnöke már 1951. július 10-én kérte levelében az Országos Létszámbizottságot, hogy a budapesti városi, valamint a megyei tanácsok hivatali apparátusában a titkárságon belül főelőadói állásokat engedélyezzenek.

10 (Szerényit már szeptembertől kinevezték a fővároshoz.) Az egyházi megbízottak, később egyházügyi előadók a megyei tanácsok és a fővárosi tanács működési területén felmerülő egyházi ügyeket voltak hivatva intézni. A végrehajtó bizottságok alá rendelt szakigazgatási jogállással működő előadók (akárcsak az osztályok és igazgatóságok) felett a felügyeletet az egyik elnökhelyettes (Szerényi esetében Nezvál Ferenc), a szakfelügyeletet pedig az ÁEH látta el. Az egyházügyi előadó többek között tárgyalásokat folytathatott az illetőségi területén működő egyházak vezetőivel és papjaival. Intézkedhetett az egyes egyházi állások betöltésével, az államsegélyek folyósításával kapcsolatos hatáskörébe tartozó ügyekben. Ellenőrizte és intézkedett a hitoktatással kapcsolatos ügyekben. Véleményezte az egyházi épületek tatarozásával, építésével kapcsolatban benyújtott kérelmeket és továbbította azokat az Állami Egyházügyi Hivatalba. Ellenőrizte a kerületi tanácsok egyházpolitikai munkáját, tájékoztatta a kerületi tanácsi végrehajtó bizottságok elnökeit az illetőségi területükön szerzett egyházügyi információiról, tapasztalatairól." A függetlenített pártalkalmazott Szerényi Sándort a párt küldte a fővároshoz egyházügyi előadónak, és László István ugyancsak a párt utasítására kezdte meg tevékenységét. Bizonyára nem véletlen, hogy már az 1951. év végéről fennmaradtak László István 7 BFL IV. 1420. m. s A fővárosi egyházügyi előadó csak névrokona az ismert kommunista politikus Szerényi Sándornak ( 1905- ), aki 1919 óta részt vett a kommunista mozgalomban, 1922-ben Bécsbe, majd Párizsba emigrált. 1926-ban illegális pártmunkára hazatért, de hamarosan letartóztatták. Szabadulása után a KMP KB titkárságának tagja, majd vezetője lett. 1931 -tői 1947-ig a Szovjetunióban élt. Hazatérte után a Közgazdasági Egyetem könyvtárában dolgozott. 1958-tól az MSZMP KB Uidományos és kulturális osztályvezető-helyettese. 1961 és 1966 között a pártfőiskola igazgatója. 1970 után a KEB tagjává is megválasztották. Kádár János állandó sakkpartnere, a Magyar Sakkszövetség elnöke. 9 Lásd az előző tanulmány 151. lábjegyzetét. 10 MOL XIX-A-21-a 86/ 1951 Ein. A helybenhagyó válasz Kossá levelére július 19-én meg is érkezett, és augusztus 1-jci hatállyal életbe is lépett, a főelőadók hamarosan megkezdték munkájukat a tanácsoknál. 1 Budapest főváros tanácsi igazgatcisának és gazdálkodcisának szervezete. Összeállította: Csobányi Zoltán-Bálás Gábor - Rózsa Miklós. I. kötet, Bp., 1957, 141-142. p.