Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

alizmus szellemében új, szociális szempontból igazságos rendet építenek a világon. Megvetjük a háború gondolatát és a háborút!'

A18 A papi békemozgalom létrejöttében kétségtelenül jelentős szerepet játszott a lengyelországi megegyezés és a csehszlovákiai példa, de önmagában ez kevés lett volna, a magyar békepapi mozgalom állami segítség nélkül nem indulhatott volna meg. Az úgynevezett „haladó papok" támogatása egyértelműen a karlsbadi Kominform-határozatok szellemében kialakított új pártpolitika része volt. 1950. július 16-án 34 magyar katolikus pap felhívást tett közzé, amelyben kifejezték örömüket a püspöki kar és a kormány közötti tárgyalások megindulása miatt, és a megegyezés érdekében mozgalmukhoz való csatlakozásra szólították fel a katolikus papságot. „Krisztus urunk nevében hívjuk fel a római katolikus anyaszentegyházunk minden papját, hogy egyházunk és hazánk iránti hűségben és szeretetben az egész békeszerető magyar néppel egyesülve támogassák mozgalmunkat, amellyel egyházunk és az állam javára, a belső és külső békefront megerősítésére elősegíteni kívánjuk az egyház és az állam végleges megegyezését. "

ll9 Néhány nappal később a felhívás aláírói, és néhány újonnan hozzájuk csatlakozó papok értekezletet tartottak, ahol elhatározták, hogy augusztus 1-jére országos konferenciára hívják össze a katolikus papságot.

120 A magyar katolikus papok országos értekezletének határozatát Gábris Grácián ferences szerzetes terjesztette elő. Kinyilvánították akaratukat az állam és az egyház közötti sürgős megegyezés iránt, az egyház és az állam törvényeinek kölcsönös tiszteletben tartásával. Kifejezték hűségüket a népi demokrácia, a Magyar Népköztársaság iránt. Közös cél: „legfőbb érték az ember". Fenntartás nélkül támogatták a magyar nép „békeharcát". Tiltakoztak a koreai háború, az atombomba használata és propagandája ellen. Kívánatosnak tartották, hogy az államhatalom teljes erejével támogassa a néphez hű szerzeteseket és papokat hivatásuk teljesítésében, az ország újjáépítésében, a tartós békéért kifejtett munkájukban.

121 A konferenciára mintegy 300 pap és szerzetes gyűlt össze, bár a határozatot csak 273-an írták alá, ami talán néhány résztvevő óvatosságával magyarázható. A nevek vizsgálata, korabeli sematizmusokkal való összevetése alapján azonban megállapít118 Beresztóczy Miklós: A katolikus békemozgalom húsz éve. Bp., 1970, 16. p. 119 Pál József: Békepapok. Bp., 1995, 20. p. 120 A gyűlés papi szónokai szinte a kommunista párt agit.-prop.-osai szellemében beszéltek. Horváth Richárd cisztercita szerzetes:,, Hál' Istennek áj kor jött el. A szocializmus kora. A jövő útja a szocializmus útja. És nem volt még a történelemben a kereszténység számaira annyira vele rokon, egylényegü, hozzci közelálló, új kort nyitó eszmeáramlat, mint a szocializmus.; Balogh István: „Az eddigi hivatalos egyházi politika életveszélyesnek bizonyult. Ezzel szakítani kell. ; A kormány nevében Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter igyekezett megnyugtatni és a kormány támogatásáról biztosítani a gyűlés résztvevőit:,, Népünknek ma már van ereje, hatalma ahhoz, hogy megvédje mindenkivel szemben azt, aki a hozzá való hűség útját járja s ma már nem üldöztetés jut nálunk osztályrészül annak, aki a haladásért, az igazságért munkálkodik. Dolgozó népünk nevében, Népköztársaságunk kormánya nevében ígérhetem, hogy ott altunk e mozgalom mellett, ha kell segítséggel és védelemmel is. " Lásd Katolikus papok a békéért. A katolikus papok 1950. augusztus 1-i országos értekezletén elhangzott beszédek és az elfogadott határozat. Bp., 1950, 3-37. p. 121 Uo. 38-40. p.