Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI

halottak napjai [sic!] gyertya vásáráról. Ez olyan egyesületféle lehet, tagjai időnként összejönnek és megbeszélik a hitélettel kapcsolatos feladatokat és más egyebeket. Ezek havi járulékot szednek és azon misét mondatnak a meghaltakért, az elhagyotta­kért. Szokásban volt, hogy a kitelepitettekért és akikre senki sem gondolt, misét mon­dattak. 101 Az utcaapostolok szervezik a beteglátogatást, ahol beteg van, értesítik a plébániát s a kívánt helyre kimegy. Az oltárasszonyok szervezik a „miseszövetséget" és munkáját, a diákmiséket, a rendet a gyerekek körében ezek tartják fenn. Az ájtatosságokra mozgósítanak. Bejár­nak a plébániára templomruhákat varrni, vasalni, melyet önkéntes hitbuzgalomból végeznek. Ezzel is legalizálják organizátori tevékenységüket. 2.1 A VIII. kerület (Reviczky u. 9.) „Krisztus király" hirdetésben felkérte az „oltár­egyesület" tagjait, hogy volt plébánosuk és egyesületük megalapítója: Dr. Vargyas Tivadar halálának első évfordulóján (16-án) misére és közös áldozásra jelenjenek meg a saját templomukban. 102 Nyilván, hogy ez az asszonyegyesület hitéleti tevé­kenységet végez a papok mellett. Ez a Ferenczi 103 esperes kerületébe tartozik, akinél szintén működik egy ilyen világi egyesület ájtatoskodás örve alatt. 3./ A XX. kerületi Soroksár-újtelepen a pártkörzet és a tanács kezdeményezésére az utcán nyilvános közkutat építettek társadalmi munkával. A részt vevő lakók vallá­sos tagjai, amikor a kút elkészült, akciót szerveztek a felszentelésére. Már fel is kér­ték a lelkészt, aki ígéretet tett a felkérésük teljesítésére. Bár a pap igyekezett háttérben maradni, azonban a kezdeményezés, ha nem is közvetlen tőle, közvetetten a plébániá­hoz közel álló hívektől indult ki. Az iskolaigazgató azonban nem helyeselte az akciót, jelentette a kerületi Pártbizottságnak és a tanácsnak. A kerületi szervek nem engedé­lyezték, arra hivatkozással, hogy közkútról van szó, nem katolikusok, illetve más val­lásúak is használják. így egy felekezet nem sajátíthatja ki saját szertartásának a közü­letet szolgáló társadalmi létesítményt. Ezt megértették és a kútszentelés elmaradt. AJ A havonként mindig más templomban tartandó „Mária-ájtatosságoknak", ame­lyet rendszerint valamelyik püspök szokott tartani és a szentbeszédet általában béke­papok tartják, az a jellemzője, hogy magyar szöveggel végzik. Ez a törekvés nyilvá­nul meg a nagyobb ünnepiességü miséknél vagy ájtatosságoknál is. Az októberit Kovács Vincének kellett volna megtartania, de Szabó Imre volt kint helyette Kispes­ten a főplébánián, ahol Mag Béla prédikált. A magyar szövegű litánia-, miserészeket és énekeket a hívek bekapcsolásával Horváth Richárd káplánja, Körmendi atya szok­ta betanítani. Előtte a helyi kántor is gyakoroltat, de a miséken Körmendi vezeti. A hí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom