Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI

A ferenceseknél P. Zefirin a pót-hittanbeíratással kapcsolatban a gyóntatószékben hangsúlyozta, hogy „nagyon fontos és jelentős események álltak elő. Arra kell törekedni, hogy minden katolikus szülő írassa be gyerekét hittanra. Ez helyénvaló azért is, mert hisz a kommunizmus és minden okta­tási tárgy csak részlet, az élet és a tudás egészét a katolikus vallás fogja át. Ha a vallástanítást kihagyják, akkor nincs értelme az egész iskoláztatásnak. Persze a kommunisták nem jöhetnek rá erre. Ezt a hí­vőknek kell kiharcolni. A szerzetesek dolgaiban az ÁEH intézkedik. Figyel mindenre és mindenbe beleavatkozik. A papságnak két rendfőnöksége van. A második az ÁEH. Ehhez enyhe szatírával hozzátette: persze az utóbbi nem tart összeköttetést Rómával. Tehát a legtöbbet a hívek buzgalma tehet a katolikusság javára. Ezt megkönnyíti az is, hogy a kommunisták propagandája természeténél fogva nem lehet eredményes. Túl gyakran s a késő esti órákban zaklatják a családokat. Már az elején az istentelenségnél kötnek ki, amit senki sem fogad el tőlük. Az is hatástalanná teszi propagandáju­kat, hogy a legtöbb esetben magányos nőket küldenek családanyákhoz. Ezzel szemben a mi asszo­nyaink a szeretet értő, segítő szavával mennek be minden házba, minden családanyához. A mai en­92 gedmények mellett ezen a vonalon juthatunk el további eredményekhez," Itt arról beszélnek egyesek, hogy emelni fogják az államsegélyt, a tankönyvekből kiveszik az antiklerikális részeket, mert a hívek emiatt nem fogadják el a mai kor­mányzatot. A tömegek megelégedését egyes reakciós papok úgy állítják be, mint azok kikényszerített eredményeit. Szappanyos Béla, a kelenföldi káplán a gyóntató­székben azt mondotta, hogy a társadalmi enyhülést nem a kormány lojalitásának s nem a szocialista törvényesség életbeléptetésének kell tulajdonítani, hanem Isten se­gítségének. 93 A kormányintézkedés arra mindenképpen jó volt, hogy több bátor, lel­kes, áldozatkész segítőink legyenek [sic!]. Ezzel az engedmények kiharcolt eredmé­nyeit igyekezett igazolni. Úgy vélik, ha hívek és az egyházak fokozzák a követe­léseiket, akkor a kormányzat további engedményeket lesz kénytelen tenni [az] USA és a belső vallásos tömegek nyomására. A pót-hittanbeíratásokkal kapcsolatban említésre méltó, hogy a protestáns egyhá­zak körében nem hozott lényeges változást, nagyobb visszhangja főleg a katolikusok­nál volt. Itt is feltűnően egyrészt a békepapok, másrészt a közismert ellenséges plébá­niák területén volt nagyszámú hittanbeíratás. A budapesti kerületek közül a legmaga­sabb számot a XI. kerület érte el 839 fő, holott a többi kerületekben 10CMl00-ig mo­zogtak. A legtöbb beíratás Horváth Richárd béketitkár templomában és a hozzátarto­zó filiákon, majd a kelenföldi Takách-Szappanyos reakciós papok területén volt. Ugyancsak a XVII. kerületben, Rákoskeresztúron Richter plébános területén csak egy iskolába 110 beíratás történt, aki az elmúlt években gyakran a hitoktatás miatt is uszított a kormányzat ellen. Ez szerintem azzal magyarázható, hogy a reakciós papok aktivitása, amit ellenünk kifejtenek, most a számszerű jelentkezésekben is érezteti

Next

/
Oldalképek
Tartalom