Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

konferencián pedig kijelentette, hogy lelkiismerete nem engedi, hogy bárki is miatta szenvedjen, ezért mindenkit felmentetta titoktartás alól. Péter Gábor naponta kérte Rákosi útmutatásait Zakar kihallgatásával kapcsolatban. Czapik Gyula egri érsek és Barankovics István személyes kihallgatásra jelentkezett Rákosinál, hogy mentsék a helyzetet, de Rákosiék már visszavonhatatlanul elszánták magukat a prímás letartóztatására. Az MDP KV november 27-i ülésén Rákosi belpolitikai beszámolójában már a Mindszenty letartóztatásával kapcsolatos szempontokat ismertette: „Arra kell vigyázni, hogy a katolikus demokratákat elválasszuk Mindszenty tői, hogy Mindszenty ne léphessen fel úgy, mint az összkatolikusság képviselője, hogy őt ne mint katolikust üssük, hanem mint fasisztát, a Habsburgok visszahívóját, dollárcsempészt, meg amerikai kémet üssük. "

85 Mindszenty József esztergomi érsek tisztában volt a kommunisták vele kapcsolatos szándékaival. Titkára letartóztatását követően fogalmazta meg rövid nyilatkozatát, melyet eredetiben eljuttatott Grősz József kalocsai érseknek, másolatban pedig a bécsi magyar papi szemináriumba, a Pázmáneumba is. Ezzel a pár sorral előre megcáfolta a később ellene felhozott vádakat: „Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye s azt eleve semmisnek nyilvánítom."

86 A politikai rendőrség Décsi Gyula alezredes vezette különítménye 1948. december 26-án tartóztatta le az érseket az esztergomi prímási palotában, majd 39 napon keresztül tartották fogva az Andrássy út 60.-ban. Kádár János akkori belügyminiszter „meglepő gyorsasággal", már december 29-én nyilvánosságra hozta a Mindszenty elleni rendőri vizsgálat eredményét, a későbbi per vádpontjait. Ezek teljesen összecsengtek a Rákosi által 1948. november 27-én megfogalmazott irányelvekkel. Az esztergomi érseket köztársaság-ellenes összeesküvéssel, kémkedéssel, valutaüzérkedéssel és Magyarországon a királyság visszaállítására irányuló szervezkedéssel vádolták.

87 A pert nagy sietséggel megrendezték, és mindössze öt napig tartott (1949. február 3-a és 8-a között). Az érsek letartóztatása és elítélése közt eltelt kevés idő egy ilyen kényes és bonyolult per előkészítésére és lefolytatására egy normálisan működő de83 MOL 276. f. 52/4. őe. MDP KV ülésének jegyzőkönyve (1948. november 27.) 86 Emilio Vasari: Der verbannte Kardinal. Wien, 1977, 28. p. Magyarul: Mindszenty József: Hirdettem az Igét. Válogatott szentbeszédek és körlevelek 1944-1975. Vaduz, 1982, 179. p. 87 ASzabadNép 1948. december 29-i: száma hozta le a Belügyminisztérium sajtóosztályának közleményét. Az ismert vádpontok alapján állították össze nagyon rövid idő alatt a vádiratot is. Vö. A Mindszenty-per. Szerk.: Gergely Jenő - Izsák Lajos. Bp., 1989,49-73. p. Ma már azt is tudjuk, hogy Rákosi a vizsgálatot mindvégig figyelemmel kísérte, útmutatásaival segítette az ÁVH munkáját. Vö. Iratok az igazságszolgáttatás történetéhez. I. kötet. Szerk. : Horváth Ibolya - Solt Pál - Szabó Győző - Zanathy János - Zinner Tibor. Bp., 1992, 164-166. p.