Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI

2.1 Az orvosgyilkosok leleplezésének visszhangja: A Szabad Nép cikke, 4 mely közölte az orvosgyilkosok leleplezését az izraelita hit­község vezetői és általában a vallásos zsidóság körében bizonyos megütközést váltott ki. Különösen a „zsidó" burzsoá nacionalista szöveg váltott ki érzékenységet. Ezen az oldalon egyrészt úgy ítélték meg, hogy mindez csupán indoklása egy általánosan és újabban kezdődő antiszemitizmusnak, míg másrészt a klerikális antiszemita kö­rökben némi felháborodással leplezett kárörömnek adott alkalmat és vérszemet lap­pangó antiszemita megnyilvánulásaikhoz. A klerikális vagy más antiszemita egyéneknél a következő megnyilvánulások vol­tak. A IV. kerületben (városi kórház) egyik beteg vizsgálat közben a spanyolfal mö­gött megjegyezte - kilétét nem sikerült megállapítani -, hogy „mi már szenvedtünk eleget, végre a zsidókra is sor kerül". Az egyik orvos, aki a Szabad Nép baráti körben sohasem szokott hozzászólni, a cikk megjelenése után igen élénken foglalkozott a közleménnyel, amelyből kicsendült felháborodással leplezett benne lappangó anti­szemitizmusa. (Gáspár Ferencné IV. kerületi egészségügyi előadó feljegyzéseiből.) Az egyik rákosszentmihályi tanítónő, Herceg Ferencné a cikkel kapcsolatban meg­jegyezte, hogy „ilyenek ezek, amikor már nem lehet a keresztény embereket becsapni, gyilkossággal igyekeznek pénzt szerezni maguknak". (László I. feljegyzéseiből.) 5 Ezzel szemben az izraelita egyház vezető köreiben és általában a vallásos zsidók kö­rében „zsidóüldözésnek" minősítették. Ezt összekapcsolták: Stöckler Lajos a MIOI el­nökének és a zsidó kórház igazgatójának letartóztatásával. Különösen a „zsidó" szót emelték ki a közleményből és a „joint" 6 , „cionista" fogalmakat, mint az antiszemitiz­mus konok ismétlődésének minősítették. Január 25-én volt a „Gettó" kiszabadításának 7 emlékünnepe a Dohány utcai nagy templomban, ahol nyomott hangulatban sokatmon­dóan ismételgették egymás között a prédikációval kapcsolatban, hogy tegnap még nem ez volt megírva a beszéd szövegének. Előtte való nap tartóztatták le Stöckler Lajos el­nököt, bár sokan haragudtak rá, azzal vádolták, hogy kiszolgálja a Kommunista Pártot, eladja a zsidókat a kormánynak, de fellépésüket Stöckler ellen mindig visszatartották a „Gettó"-ban tanúsított életveszélyes hőstettei, amikor a legnagyobb veszélyek között is élelmet szerzett a zsidóság részére. Ezt minden emlékünnepen felhasználták Stöckler érdemeinek méltatására, csak éppen most nem beszéltek róla. Ezért mondogatták, hogy tegnap még más szöveg volt írva az ünnepi beszédhez. A vezetők és hívők körében most elmosódott a Stöcklerrel szembeni gyanakvás és a megújulónak vélt antiszemitiz­mus üldözöttjének kijáró burkolt együttérző részvét váltotta fel. A pénzügyi szabályta­lanságait kétkedve fogadják. A „joint" kémkedéseit rágalomnak tekintik, mondván: 4 Szabad Nép, 1953. január 15. 1. p. A terrorista orvoscsoport leleplezése. 5 Ez a jelentés egyelőre nem került elő. 6 Joint Distribution Commitee - Egyesült Szétosztó Bizottság. A második világháború idején nem­zetközivé vált szervezet a háború sújtotta zsidók megsegítésére. 7 Pfeffer-Wildenbruch német városparancsnok január 16-án kiadta a pesti oldal kiürítésére vonatko­zó parancsát. A gettót január 18-án hajnalban szabadították fel az orosz katonák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom