Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

3. Szerettem volna arról tájékoztatni, hogy mint vélekedik s mennyiben tanúsít ha­sonló vagy ellenkező magatartást Hites Ignác plébános Papp Ferenc reakciós kiállá­sát illetően. Mise végén könnyen be lehetett jutni Hites gyóntatószékébe. Azt mond­ta: Karácsony ünnepén a világ újjászületéséért kell imádkozni. Európa országainak általában újjá kell születniük. Sokan vannak a jó szándékú emberek. A családfenntar­tás nehéz gondot, sokszor kétségbeejtő helyzetet jelent ma. Az imádság és a remény­kedés hozzon vigasztalást. Erős hitéletet kell teremteni a családban, - ez legyen a tö­rekvés Mária évében. Rendszeressé kell tenni a családi gyónásokat. Hites elég tartózkodóan nyilatkozott meg itt is. Panaszkodtam, hogy az ünnepekre munkanapot rendelnek. Erre nem tért ki szavaiban. 4. A 9 órai diákmisén a Kun utcai kápolnában voltam. A karácsonyi szünet idején az iskolás gyermekek számára nem tették kötelezővé a 9 órai misét, csak általában az ünnepi misehallgatást. Gyennekek azért voltak a fenntartott helyeken, csak jóval ke­vesebben a szokottnál. Felnőttek be is ültek a diákhelyekre. A templomban Józsa Ár­pád gyóntatószéke előtt 40-nél többen álltak sorban. Gergely plébános nem gyónta­tott azalatt, amíg ebben a templomban voltam. Ma én is beülhettem a diákhelyek egyikére, közel az oltárhoz. Kétségtelenül meg­állapítottam, hogy az új diákgondozó: Szecsei György, a volt bazilikái főszónok káp­lán. Ezúttal is csak azt ismételhetem, hogy Szecsei György szónoki módszere egé­szen megváltozott, de most sem a sablonos: óvatos, sőt nagyon óvatos, de azért gyak­ran és bizonytalanul érint olyan dolgokat, aminek említésében valami célzatosság le­het. Mostani beszédét azzal kezdte, hogy Jézus születését s ennek körülményeit mon­dának, a képzelet szüleményének tartják a ... nem kommunistákat, nem marxistákat, nem ateistákat, hanem más idegen szót mondott, amit nem értettem meg tisztán. Ta­lán nem is mondta tisztán. Úgy gondolom: mindenki arra gondolt, hogy a kommunis­tákra céloz s ezt a célzatosságot juttatja kifejezésre a talányos, különös idegen szó említésével, amit nem értettem meg annak ellenére, hogy a történelemtudományban használt elnevezéseket nagyon ismerem. Jelentéktelen apróság az egész, de mégsem hallgathatom el gyanúmat, hogy Szecsei nem is létező idegen elnevezést mondott. Megemlítem ezt az apróságot, mivel újabban is megélénkült a régebbi szokás, hogy a prédikációkban Napóleont, Hitlert, Mussolinit, sőt a változatos alibiigazolás kedvéért Mátyás királyt is szidják a papok, amikor a szo­cializmus nagy történelmi alakjait akarják ócsárolni. (Mátyás király igazságtalanságá­nak kipellengérezését a kelenvölgyi (Péterhegyi út) kápolnában Szunyogh Xavér Fe­renc gyakorolta szorgalmasan.) Szecsei a Jézus születésének adatairól azt jegyezte meg, hogy a kételkedőkkel el­lentétben az „ártatlan gyermekek szentül hiszik ezeket". A gyermekeket nemcsak itt dicsérte, hanem a továbbiakban is. Azt mondta: „A gyennekek nem értik meg, hogy Szent Józsefet és Szűz Máriát nem fogadta be szállásra senki. A gyennekek boldogan adtak volna szállást a szent családnak... Ez annyit jelent, hogy a gyennekek szíve tár­va-nyitva várja Jézust most is... Krisztus csak olyan házba, olyanok szívébe tér be most, ahol szívesen várják."

Next

/
Oldalképek
Tartalom