Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

sei és próbálkozásai ellenére is mintegy 4,6 millió ember vett részt a Boldogasszony Éve rendezvényein, a miséken és a különböző zarándoklatokon.

49 Nemcsak a katolikus híveket, hanem az egész országot foglalkoztatta 1947 nyarán a közelgő parlamenti választás, az éppen zajló választási harc. A választásokra 1947. augusztus 31-én került sor. Több párt indulhatott, mint 1945-ben, de az új pártok részben a bomlásnak indult Kisgazdapárt tagjaiból verbuválódtak. Annak ellenére, hogy a kommunisták „jól előkészítették" a választásokat, azok kimenetelében, amint az Rákosi Moszkvába küldött beszámolójából is látszik, egyáltalán nem voltak biztosak: „Az új választási törvény' alapján a választók 12-15 százalékát mint reakciósokat és fasisztákat törölni akarjuk a választói listáról. Ez a szabály minden pártot megijesztett, mivel a törléseket végrehajló személyek nagyrészt kommunisták. Ezt azzal próbáljuk enyhíteni, hogy a listarevíziót a szociáldemokratákkal együtt hajtjuk végre, ami azonban csökkenti az akció eredményességét. A szavazók száma a törlések ellenére is nagyobb lesz, mint 1945-ben, így a választások kimenetele még mindig nagyon bizonytalan. "

5I A püspöki kar 1947. július 25-i konferenciáján foglakozott a közelgő választásokkal, és arra az elhatározásra jutott, hogy a következő nyilatkozatot teszi közzé: „Behatóan mérlegelve a közelgő választásokkal kapcsolatban a jelen politikai helyzetet és a megnyilvánulás lehetőségeit, a Magyar Katolikus Püspöki Kar megállapítja, hogy bármiféle pártnak kifejezeti támogatásától tartózkodni kényszerül. Híveinek azonban lelkére köti, hogy választói jogukat, amennyiben azt a módosított törvény meghagyta, lelkiismereti felelősségük átérzésével gyakorolják. Nézzék meg, miként viselkedtek és viselkednek azok, akikre szavazatukat leadják. Bírálják meg a személyekel, mennyi biztosítékot nyújtanak, hogy megbízásukat hűen, befolyástól mentesen és minden egyéni érdektől függetlenül gyakorolják. Alkotmányos gondolkodásukat áthalja-e az emberi kötelességek legelemibbje: kötelességük az Istennel, egyházzal, hazával, hitükkel és az emberi szabadság jogaival szemben. " A gyakorlatban pedig azt az irányítást kívánták adni a papság révén, hogy a polgári pártok jelöltjei közül, a nyilatkozatukban lefektetett elvek figyelembevételével, arra adják a hívek szavazatukat, akinek - adott helyen - a legtöbb gyökere van. (Ilyen pártnak látszott a püspöki kar megítélése szerint a Keresztény Női Tábor, a Polgári 4 A szentév történetéhez lásd Mészáros István: Boldogasszony Éve 1947/48. Bp., 1994; A magyar katolikusokszenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [1990] 60-62. p.; Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 194-201. p.; A kőnyomatos Magyar Kurir 1948. november 17-i száma szerint 3 282 015-en vettek részt a Mária-év szentáldozásain; PIL 274. f. 7/246. őe. 33-39. p.; 56-61. p.; 98-99. p.; 105-109. p.; 117-124. p. 50 1947:XXII. te. az országgyűlési választásokról. A parlamenti választásokból kizárták például azokat, akik korábban fasiszta pártnak voltak a tagjai, illetve akiket B-lista alapján, politikai okokból bocsátottak el állásukból. 51 Rákosi Mátyás 1947. augusztus 13-i levele. In Moszkvának jelentjük. Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerk.: Izsák Lajos-Kun Miklós. Bp., 1994, 224. p.