Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
zett „gyilkosok" és „felbujtóik" kapcsolatát a katolikus szervezetekkel, akkor sem lehetett volna tetteik következményét ezekre a szervezetekre áthárítani. Mindszenty József 1946. július 21-én tiltakozott Nagy Ferenc miniszterelnöknél a belügyminiszter katolikus egyesületeket érintő rendeletei miatt, 38 majd augusztus 10-én írt levelében ismét felhívta a miniszterelnök figyelmét az egyház háború után elszenvedett sérelmeire. 3 ' A katolikus egyesületek feloszlatása után felerősödött a propaganda az egyházi iskolák ellen. A baloldali lapok hevesen kritizálták az egyházi iskolákat, amiért ezekben - szerintük - a demokratikus szellemiség háttérbe szorult és a tanítás színvonala alacsony, viszont a szovjetellenesség annál erősebb. A vádak és a provokációk 1947 elején tovább fokozódtak. A Kisgazdapárt Politikai Bizottságának 1947. február 28-i ülésén Ortutay Gyula javaslatot tett a fakultatív hitoktatás bevezetésére. 40 Ugyanebben az időben a Kisgazdapártra óriási nyomás nehezedett. A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) és a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya a „hóhértörvény" alapján folytatott nyomozása „köztársaság-ellenes összeesküvést" leplezett le a Kisgazdapártban. Az összeesküvés felfedezését követően ötven képviselő lépett ki a pártból, 41 s ezzel kezdetét vette a párt erőteljes feldarabolása. Ebben a feszült belpolitikai helyzetben, a koalíciós pártok március 5-i, majd 11-i közös ülésén került napirendre a kötelező hitoktatás eltörlésének és az egységes tankönyvek bevezetésének terve. Az szóba sem került, hogy a kérdésben az egyházak véleményét is ki kellene kérni. 42 Rákosi a kérdéssel kapcsolatban így írt Moszkvába: „A fakultatív vallásoktatást mi Nagy Ferenccel és pártjával akarjuk bevezettetni, ezért kénytelenek vagyunk felfüggeszteni az ellene irányuló közvetlen támadásokat mindaddig, amíg ebben a kérdésben következetes marad. Ha kiderülne, hogy e téren is kettős játékot játszik, akkor könyörtelenül leleplezzük: ő kezdeményezte a fakultatív vallásoktatás napirendre tűzését, és ezzel rá hárítjuk a felelősséget ezért az előkészítetlen lépésért. Ugyanakkor követelni fogjuk, hogy vegyék le a napirendről ezt az egyelőre még el nem dönthető, s az újjáépítést zavaró kérdést. Ezután vetjük fel a kérdést: mennyiben felelős Nagy Ferenc az összeesküvésért. ' A?l Tehát a fakultatív hitoktatás eredendően kommunista ötlet volt, mégis azt akarták elérni, hogy a Kisgazdapárt terjessze a közvélemény elé. A vallásos tömegek csalódottsága így a kisgazdák ellen irányult volna. 3S Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 135-136. p. 39 Uo. 138-139. p. Továbbá: Moszkvának jelentjük. Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerk.: Izsák Lajos-Kun Miklós. Bp., 1994, 104-105. p. 40 Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyhcizak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993,263. p. 41 Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. II. kötet, Bp., 1990, 70-104. p. 42 Mészáros István: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat 1945-1948. Bp., 1989, 66-67. p. 43 Rákosi levele Sztálin, Zsdanov, Bcrija és más szovjet vezetőkhöz 1947. április 5-én. In Moszkvának jelentjük. Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerk.: Izsák Lajos-Kun Miklós. Bp., 1994, 159-161. p.
