Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

zat ezeket követni, nevezzék magukat ezek akár existencialistáknak,

199 akár asztrológusoknak. (Azt nem mondta ki, hogy ideszámítja a kommunistákat is. De az egzisztencializmus híveinek - ennek a nálunk alig ismert nihilista

200 antimarxista irányzatnak - emlegetése annyira erőszakoknak hatott, hogy a gyermekek megérezték valamit abból, amit lélekgondozójuk burkoltan mondani akart.) Távozóban egy asszonnyal beszéltem, aki elmondta, hogy a szülők meg vannak elégedve Balogh atya lelkigondozásával, bár a gyermekek nem mindig értik meg a prédikációit. De ez már így van, hiszen Balogh prédikációi nemcsak a gyermekekhez szólnak, hanem a szülőkhöz s az öregekhez is, akikben fenn kell tartani a közeli változás, a mainál „boldogabb világ" reménységét. Egyébként elismeréssel szólt a városmajori iskola tantestületéről, amelynek tagjai elnézik, nem akadályozzák a hitoktatást, bár az elmúlt években sokszor voltak kénytelenek látszatra küzdeni a hitoktatás ellen. - Beszélgetésünk után visszament a templomba, hogy a következő misét is meghallgassa. így nem figyelhettem meg, hogy melyik házban lakik. De talán most nem is ennek megfigyelése a fontos, hanem az, hogy későbbre is megtartsam a bizalmasságot vele. c) A budai ferences templom 10 órai miséjén Váradi Béla, a rendtartományi titkár beszélt. Váradi tudott a múltban demokratikus, megértő, közeledő beszédet mondani. Ezúttal más volt a célja s beszédét most az jellemezte, hogy nyíltan - ha nem is túlságosan bántón, támadón - kimondta, amire gondolt. Azt mondta: „Ma azt teszik jelszóvá, hogy a munka becsület és dicsőség dolga. Mi ehhez hozzátesszük, hogy a munka Isten akaratának teljesítése. Mi nem vagyunk gazdátlanok a földön; nekünk az a célunk, hogy beteljesítsük híven és hívőn, amit az egész világ gazdája és ura, a jó Isten rendelt. Mi nem a földijavak, hanem az örök élet megszerzésének érdekeihez alkalmazkodunk. Isten akaratának teljesítése a célunk s az emberiség céljának azt tekintjük." d) A Bazilika mostani szónoka: a fiatal Debrei káplán csak a papi evangélium helyes értelmezését fejtegette s nem tett mai vonatkozású célzást. A ciszterciták volt temploma fél 12 órai miséjének szónoka: dr. Ákosi (vagy Arkosi) István plébános-helyettes már inkább. Egy ideig ő is arról beszélt, hogy miképpen kell érteni az evangéliumot, de aztán másra tért át. Az mondta: „Legtöbben úgy állítják be a dolgot, hogy az emberek nagyon elszaporodtak - többen vannak, mint amennyit el tud tartani a világ -, s ez okozza a földi nyomorúságot, a nehéz életküzdelmet. Ez a felfogás teljesen hamis és tarthatatlan. A bajok oka, hogy az emberek nem Isten szándékát keresik, nem Isten országát akarják megvalósítani. A bajok oka, hogy az emberek materialisták, szüklátókörüek. - Az öreg plébánoshelyettes ugyancsak burkoltan, dc másrészt olyan nagy hanEgzisztencializmus (lat. existentia ~ létezés). Polgári filozófiai irányzat, mely az első világháborút megelőzően alakult ki Oroszországban (Sesztov, Bergyajev), majd a világháboríit követően Németországban (Heidegger, Jaspers), illetve a második világháború után Franciaországban is elterjedt (Sartre, Camus stb.). 200 A nihilizmus (a latin nihil szóból) szó Turgenyevtől ered. Tulajdonképpen csak a 19. század ötvenes éveinek végén, a hatvanasok elején megindult szellemi és társadalmi mozgalmakat értették a nihilizmuson. Az igazi nihilizmus nem volt egyéb, mint harc a szellem, a gondolat felszabadításáért, harc a tradíciók ellen.