Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

Az iskolai adminisztrációban most igen sok a dolgom. Az ájtatosság kezdete előtt néhány perccel tudtam csak megérkezni. Akkor tényleg nem volt senki a 3-4 békepappal. De Palotay jezsuita anyja úgy beszélte el a történteket, hogy Szabó püspök hivatalosan volt távol, Nagy Miklós plébánoshelyettes pedig fogadta őket a templom előtt. Persze hamarosan eltávozott. Palotayné megtudta és gyanútlanul elmondta nekem, hogy zarándoklatoknak nevezett ájtatosságokat mostanában csakugyan tartanak. Ezekre a „hívek" csoportosulás, sorbaállás nélkül: egyenként érkeznek meg vagy kisebb csoportokban, nem pedig tömegben. Vannak asszonyok és férfiak, akik minden zarándoklatra elmennek. S vannak szervezők, akik másokat rábeszélnek a csatlakozásra. Ezek a szervezők „szépen tudnak énekelni és imádkozni". Valamelyik szerzetes ír nekik szövegeket. A zarándokasszonyok egyike beszélte Palotaynénak, hogy a mostani előimádkozó és előéneklő is nagyon érti a dolgát, de még szebben tud énekelni és imádkozni egy félkarú ember: Fodor József, aki [...] számú házban (a Böszörményi út környékén) lakik. Tulajdonképp Fodor a mozgalom főszervezője. O szokott utasításokat adni a mozgalom terjesztésére. Az organizátorok Fodor utasítása szerint mondják a munkásasszonyoknak azt, hogy rendszerváltozás esetén a zarándoklatok állandó résztvevői kegyelemre számíthatnak s hogy főleg azokat nem fogja bántani senki, akik családjukkal, gyermekeikkel együtt vesznek részt a zarándoklatokon. A hiszékenyektől pénzt vagy élelmiszert szokott kapni Fodor. De valami csurran-cseppen neki azért is, mivel igen szépen tud énekelni. A tanulság az, hogy vannak zarándokok és zarándoklatok. Vannak organizátorok. Ha egyelőre nem is valami nagy ez a mozgalom, de fejlődhetik. Egyelőre a békepapok ájtatosságába is bekapcsolódik. 2. Minden valószínűség szerint helyesbítésre szorul az a feljegyzésem, hogy Korompai plébános részt vett volna a Rita-napi gyóntatásban. Ma (vasárnap) ugyanazt a fekete hajú, előrenyúlt arcú jellegzetesen görbe orrú papot láttam a körmenetben. Amennyiben igazam volt, hogy [a] vasárnapi 9 órai miséket ez a nagyorrú pap szokta mondani. (Dombos Fülöp ezeken magyaráz, énekeltet és prédikál a gyermekeknek.) Valaki ma is azt mondta, hogy ez „Korompai főtisztelendő úr", de egy idősebb férfi megcáfolta ezt. „Nem, dehogy ez a Korompai főtisztelendő úr. Korompai csinos ember. Nincs itt, eltűnt. Azt mondják, hogy bányamunkás valahol." 3. Itt említem meg, hogy érdeklődtem telefonon az örményeknél. „Kérem, ma örmény mise lesz vagy latin?" A felelet: „Mindig örmény mise van itt. Latin mise nincs már nálunk." Palotayné azt is beszélte, hogy Verney Koméit és paptársait Nagy Miklós fogadta a templom előtt. Persze, hamarosan magukra hagyta őket. Szabó püspök állítólag hivatalosan volt távol azon a napon. László István