Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI
ségi munkában velünk együtt vegyenek részt, de ellenünk csak egyes kivételes személyek tesznek valamit, a normális gondolkodásúak nem. Azt is dicséretükre említem, hogy a távolabbi kerületekben tanító asszonytársak és fiatal lányok közt sok állandó gyónója van papjainknak." - „Fülöp atyának" - folytattam. - „Nemcsak neki, valamennyinek." Mindezt úriasan öltözött asszony mondta, aki kisbabával, gyermekkocsival volt, ezért maradt itt s ezért nem tudott csatlakozni a rendben haladó körmenethez. (A körmenet legalább 4000 főnyi lehetett. A templomgondozó volt textilnagykereskedő is ezt mondta.) 4. Kiutaztam Kőbányára 160 s a templom fél 12 órai miséjén hallgattam meg a prédikációt, majd jelen voltam a kisegítő kápolna 12 órai miséjén. Mindkét helyen arról szólt a prédikáció, hogy az oltáriszentségben Istennek milyen nagy kegyelme nyilvánult meg. De élni is kell ezzel a kegyelemmel: a katolikus ember életének úgy kell alakulnia, hogy méltóképpen kifejeződjön benne a Krisztussal való bensőséges, tökéletes egyesülése. Az élő Krisztus fejeződjék ki tetteiben. - A templomban prédikáló magas, szemüveges, kissé már kopaszodó pap nevét nem sikerült megtudnom. (A perselyezőtől itt nem lehet megkérdezni, mivel maga a plébános perselyez.) A kisegítő kápolnában Rózsavölgyi nevü pap beszélt. Jobb lett volna, ha a másik pap nevét tudom meg, mivel az - úgy látszik - jobban hajlik az időszerű dolgokhoz, problémákhoz való közeledésre. Arról beszélt, hogy amennyiben megkérdezzük valakitől: miképpen él, az illető bizonyára olyan feleletet ad, amiből kitűnik, hogy kegyetlenül nehéz életküzdelmet folytat. „Ez nem katolikus beszéd. A katolikus embernek tudnia kell, hogy Isten őt a saját képére és hasonlatosságára teremtette. Csak nem képzelhető az, hogy Isten saját képének és hasonmásának a megaláztatás, a megpróbáltatás ilyen szerepét adja. Isten szereti az embert, bizonyára felemeli őt, megszünteti élete válságait. Erős, éltető bizalommal kell eltelnie a katolikus embernek." Ez volt prédikációjának erősen kiütköző részlete. Arról Rózsavölgyi is beszélt, hogy Isten mennyire szereti az embert s hogy az Isten szeretete miképpen nyilvánul meg. Egyébként Szent Tamás 161 filozófiáját és Himnuszát magyarázta. A plébánia hirdetményeit mise végén olvasta fel. Ezek között jelentette be, hogy szombaton (június 13-án) lesz az iskolás gyermekfek] iskolaév végi gyóntatása. Órát nem jelölhetnek meg, de egész napon át módot adnak a gyermekeknek gyónásra. Kérik a szülők segítségét, hogy a gyermekek mind meggyónjanak. (Érdekes volna tudni, hogy ezt a nagy megmozdulást észreveszik-e az átellenben lévő, nagy általános iskola ablakaiból.) Nagy megmozdulásnak szánják ezt s különben is hatalmas gyerektömeget vonzó 9 órai diákmisének, amelyen az egész gyereksereg megáldozik s amelynek keretében Fogalmazási hiba. Helyesen: Kelenföldre... 161 Aquinói Szent Tamás (1226-1274), a legnagyobb skolasztikus, Domonkos-rendi áldozópap. Szentté avatási perc 1319-ben kezdődött és 1323-ban fejeződött be. V. Pius 1567-ben a doctor ecclesiae címet adta neki. Egyházi ünnepe: március 7.