Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

1. A KATOLIKUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGON 1945-1953 A katolikus egyház második világháborút követő történetének feldolgozásakor az állam és a különböző politikai erők, de kivált az egyeduralkodóvá vált kommunista párt szerepén túl figyelembe kell venni azt az örökséget is, amivel az egyház az 1945 utáni társadalmi átalakuláshoz érkezett. Ennek a tanulmánynak a keretei között azonban csak utalni lehet arra a tényre, hogy a háború után nem csak a kommunisták és baloldali politikusok sürgették az egyház államhoz és társadalomhoz való viszonyának gyökeres újrarendezését. A régi rendszer háborús összeomlását követően nemcsak egy új megszálló hatalom telepedett az országra, hanem megingott a korábbi értékrend is, aminek egyik oszlopa a katolikus egyház volt. Ebben a történelmi szituációban sokan a magyar társadalom teljes megújulásának pozitív lehetőségét látták. Az 1945 utáni évek az egyre erősödő baloldali nyomás és az új hatalom fokozatos berendezkedése mellett, az útkeresés korszakát is jelentették a katolikus egyház számára egy mindinkább szűkülő mozgástérben. A háború alatt jelentős veszteségek érték a katolikus egyházat,

1 de a társadalomra gyakorolt hatása nem csökkent. A magyarországi katolikusok három főegyházmegyében (esztergomi, kalocsai és egri érsekség), nyolc egyházmegyében (székesfehérvári, veszprémi, győri, szombathelyi, pécsi, váci, csanádi és hajdúdorogi püspökségek), négy apostoli kormányzóságban (nagyváradi, szatmári, kassa-rozsnyói és bácskai) és a pannonhalmi bencés egyházmegyében éltek a világháború végén.

2 Az 1 A magyar katolikusok háború alatti veszteségeire lásd Hctényi Varga Károly: Akikel üldöztek az igazságért. Papi sorsok a horogkereszt és nyilaskereszt árnyékában. Bp., 1985. Uő.: Vapi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I-III. kötet, Abaliget, 1992-1996. Uő. : Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I. kötet, Pécs 1999. Továbbá Szántó Konrád OFM: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája. Bp., 1992. 2 A kassai és rozsnyói apostoli kormányzóság csak 1937 és 1939 között létezett, majd 1945 és 1952 között külön kassai és külön rozsnyói apostoli kormányzóságot állítottak fel. Az apostoli kormányzóságok (adminisztratúrák) közvetlenül a Szentszéknek voltak alárendelve, nem tartoztak a magyarországi cgyháztartományokhoz. A katolikus egyházszervezet 1945 után területileg - az államhatároknak az 1937-cs állapotokra való visszaállításával - szintén az 1937-cs beosztásra tért vissza. Vö. Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996, 38-39. p.